Stratégiai partnerségi megállapodást kötött a kormány és a kecskeméti Mercedes-gyár tulajdonosa, a Daimler AG. A Parlamentben tartott aláírási ünnepségen Orbán Viktor kormányfő hangsúlyozta: ez már a negyedik stratégiai egyezmény, és globális szövetségesnek tekintett nagyvállalatokkal köt hasonló megállapodásokat a kabinet. Hozzátette: a modern német gyáripar megjelenése és tartós ittléte az alapja a jövőbeni német-magyar kapcsolatoknak. A Daimler alelnöke hatalmas sikernek nevezte a kecskeméti Mercedes beruházást. amivel 3 ezer munkahelyet teremtettek, és a gyártási célkitűzéseket rendre túlteljesítették. Martin Jäger kiemelte: a jövőben tovább erősítik a beszállítói kört és további szerepet vállalnak a szakképzésben.
A hitel összegéről és formájáról sem jött még létre megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseken - közölte a gazdaságstratégiáért felelős államtitkár. Cséfalvay Zoltán a Magyar-Német Fórum 22. közgyűlésén, Berlinben hozzátette: a kormány biztonságot és az állampapír-hozamok csökkenését várja az IMF-fel és az Európai Unióval létrejövő megállapodástól.
A kabinet először a településekkel, majd a bankokkal tárgyal az önkormányzatok adósságának átvételéről. Giró-Szász András kormányszóvivő azután beszélt erről, hogy a portfolio.hu azt írta: a bankoknak 120-150 milliárd forintos veszteségük lehet egy 20-25 százalékos önkormányzati adósságleírás miatt. A gazdasági portál azután tette közzé számításait, hogy a Népszabadság kormánypárti politikusokra hivatkozva azt írta: az állam 20-25 százalékos diszkonttal venné át az önkormányzatok banki tartozását; a kabinet szerint ugyanakkor banki szempontból kockázatosak az helyhatósági hitelek.
A Költségvetési Tanács elnöke szerint a magyar kormánynak meg kell teremtenie a gazdasági stabilitás feltételeit. Kovács Árpád egy konferencián kijelentette: a magyar gazdaság stabilitása egyszerre jelent reálgazdasági és költségvetési stabilitást is, ami nélkül nincs lehetőség a gazdaság élénkítésére. Kovács Árpád elmondta: a pénzügyi stabilitással kapcsolatos magyar szabályok összhangban állnak az uniós követelményekkel, és az Európai Unió lényegében azonos módon ítéli meg a magyar gazdaság stabilitási kockázatait, mint a Költségvetési Tanács.
Holnap kerül be az alaptörvénybe a választójog gyakorlásának előzetes regisztrációhoz kötése. A köztársasági elnök által aláírt alkotmánymódosítást a Magyar Közlönyben hirdették ki. A döntés értelmében a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók személyesen vagy az internetes ügyfélkapun, a határon túl élő állampolgárok pedig levélben vagy elektronikus úton kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a parlamenti választást megelőző tizenötödik napig. A parlamenti vitában az MSZP, a Jobbik és az LMP is bírálta az előzetes regisztráció bevezetését.
Az oktatási államtitkár szerint nem omlik össze a magyar felsőoktatás, az állam nem vonul ki az ágazatból. Hoffmann Rózsa a Népszabadság pénteki számában megjelent írásra reagált, amely szerint az önfinanszírozó felsőoktatás modelljét felvázoló törvénymódosítás 27 milliárd forintot vonna ki a területről. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kabinet az egész felsőoktatási rendszert úgy akarja átalakítani, hogy az önmagát eltartó és magas színvonalú legyen.
Bemutatta foglalkoztatáspolitikai programját az MSZP. A párt elnöke azt mondta: az a céljuk, hogy minden családban legyen valaki, akinek biztos munkahelye van és tisztességes fizetést kap. Mesterházy Attila hangsúlyozta: a program szerint nem csökkenhet a minimálbér és a garantált bérminimum vásárlóereje, de a foglalkoztatás költségei sem emelkedhetnek elviselhetetlenül.
Elfogadhatatlannak tartja a készpénzfelvétel, a pénzváltás és a hiteltörlesztés megadóztatását az LMP. Az ellenzéki párt gazdasági kabinetvezetője közölte: számításaik szerint egy átlagos keresetű család esetében a módosított pénzügyi tranzakciós illeték havonta meghaladhatja az ezer forintot. Scheiring Gábor hangsúlyozta: akik nem tudták igénybe venni a végtörlesztést, azok már nem csak a megemelkedett részleteket fizetik, hanem a kormány külön teherrel is sújtja őket.
Rövidesen nyilvánosságra hozzák a kórházigazgatói pályázatok eredményeit - közölte egy sajtóhírre reagálva az egészségügyi államtitkárság. A Magyar Nemzet pénteki számában írt arról, hogy több tucat intézmény élére az eredeti tervek szerint november elsejével kellett volna kinevezni az új főigazgatókat, de ez nem történt meg. A cikk szerint a kormánypárti frakción belül komoly viták vannak ez ügyben. Az egészségügyi államtitkárság közleménye hangsúlyozza: a pályázati kiírás a kórházigazgatói kinevezések leghamarabbi időpontjaként jelölte meg november 1-jét, tehát az új jogviszony létesítési időpontja nem ellentétes az abban foglaltakkal.