Orbán: A nagy változás éveit éljük

InfoRádió / MTI
2012. október 23. 17:08
A kormányfő szerint ma az egész világ tudja és elismeri, hogy a magyarok forradalmával és szabadságharcával az egész világ lett jobb. Orbán Viktor a Kossuth téren több százezer ember előtt azt mondta, nem fogadjuk el, hogy az unió bármely intézménye tiszteletlenül bánjon a magyarokkal.

Orbán Viktor ezt az október 23-i állami ünnepségen, a budapesti Kossuth téren tartott szónoklatában mondta, hangsúlyozva, hogy 1956 magyar hősei adtak erőt négy évtizeddel később, a rendszerváltáskor a szovjetek kiszorításához, a szocialista munkáspárt földre döntéséhez és a szögesdrót akadályok megsemmisítéséhez.

Október 23. emlékeztet arra, hogy a leverők törekvései nem tűntek el a közéletből - utalt a kormányfő a 2006-os októberi eseményekre.

"Nem mondhatják meg mások, hogy mit tehetünk"

A nagy változás éveit éljük. Az európai élet tengelytörést szenvedett. Európa eladósodott, saját dogmái kötik és drágán termel - jelentette ki Orbán Viktor.

Az EU józan ész helyett ideológiákra támaszkodik, ahelyett hogy megértené, nemzetek nélkül nincsen szíve, kereszténység nélkül nincsen lelke. A Békemenet ezért az európai Magyarországért áll ki. Brüsszelben sokan a megroggyant pénzkapitalizmusba akarnak életet lehelni, a spekulánsoknak kedvezni, azt akarják, hogy az emberek viseljék a válság terheit, de ezt nem fogadhatjuk el - hangoztatta Orbán Viktor, aki szerint "nem mondhatják meg mások, hogy mit tehetünk, és mit nem a saját hazánkban. Nem fogadjuk el, hogy az unió bármely intézménye tiszteletlenül bánjon a magyarokkal".

A magyar kormány elfogadja az európai együttműködés mindenkire érvényes szabályait, de azt nem, hogy valamilyen "kifinomult módszerrel" idegenek kormányozzák a magyarokat. A miniszterelnök közölte azt is, hogy az európai kultúrnemzetek közös erkölcsi mércéjét Magyarország elfogadja, a kettős mércét viszont nem.

Az elmúlt két évben a "válság szélviharában" is képes volt a kormány faragni az adósságból, a pénzvilág ellenében is sikerült kimenteni több százezer devizahiteles családot az adósságcsapdából, és a nehéz pénzügyi helyzet ellenére is meg tudta védeni a nyugdíjakat és a béreket, emelte a minimálbért, csökkentették a családok adóterheit, valamint sikerült segély helyett munkát adni 200 ezer embernek - sorolta az eredményeket a kormányfő.

"És ha kitartunk, képesek leszünk megnyitni a kifizetődő munka és a nagyobb megbecsülés távlatát a bérből és fizetésből élők előtt is, és képesek leszünk olyan Magyarországot ácsolni, ahová néhány év múlva visszajönnek az idegen földön szerencsét próbáló fiataljaink is" - fogalmazott, hangsúlyozva: nem azt üzenik a fiataloknak, hogy "el lehet innen menni", hanem, hogy "haza lehet ide jönni". "Mindenkit visszavárunk" - jelentette ki.

A hegy valóban magas, de van út a tetejére - fogalmazott a kormányfő, aki a "csüggedőket", a "megfáradtakat" és a "reményvesztetteket" arra emlékeztette: 1956 legnagyszerűbb leckéje az volt, hogy a forradalmat javarészben munkások, az akkori bérből és fizetésből élők csinálták. Õk valóban kisemmizettek és jövőtlenek voltak, de nem törődtek bele a kilátástalanságba, hitből, szabadságvágyból és hazaszeretetből a legnagyobb dolgot hozták létre, amit ember létrehozhat, fellázadtak, és ezzel visszaadták a nemzet méltóságát - jelentette ki.

Annyira élünk csak, amennyire Magyarország él

A kormányfő szerint október 23-a arra emlékeztet, hogy "annyira élünk csak, amennyire Magyarország él".

A Kossuth téri állami ünnepségen felsorolta a 2010 óta eltelt időszak kormányzati eredményeit, majd a "csüggedőknek" és a "reményvesztetteknek" azt üzente: 1956 legnagyszerűbb leckéje az volt, hogy a forradalmat javarészben munkások, az akkori bérből és fizetésből élők csinálták, akik nem törődtek bele a kilátástalanságba. Ha csak feleannyi hitünk lesz, mint nekik volt, akkor hegyeket tudunk megmozgatni - fogalmazott a miniszterelnök, aki beszédét a szokásos "Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!" fordulattal zárta.

Orbán Viktor az állami ünnepség színpadjára a Magyar Becsület Rend első kitüntetettjével, a százesztendős Tamás Aladárné Szűcs Ilonával, a felvidéki Balogvölgy tanítónőjével érkezett karonfogva, az ünneplők pedig hosszas tapssal fogadták őket. A kormányfő méltatta a tanítónő munkásságát, és emlékeztetett arra, hogy Tamás Aladárné visszavette magyar állampolgárságát, amiért a szlovák állam megfosztotta őt szlovák állampolgárságától. Ezt a tömeg hangos pfújolással fogadta.