Vági Márton, aki 2005 januárja és 2006 júliusa között töltötte be a vezérigazgatói tisztséget az ÁPV Zrt.-nél, hangsúlyozta: adminisztratív vezető volt, a jogszabályok betartásával dolgoztak, a Budapest Airport privatizációja a jogszabályoknak megfelelt. A Budapest Airport magánosítása 9 önálló dokumentumot tartalmaz 2.900 oldalon, ezek a levéltárban fellelhetők - tette hozzá.
A Wallisszal kapcsolatos képviselői kérdésekre válaszolva Vági Márton elmondta: nem tud róla, hogy a meghívásos tenderen rész vett pályázók között magyar tőkebefektetők is szerepeltek volna, Bajnai Gordont a Budapest Airport igazgatóságába a vevő jelölte.
A vizsgáló bizottságban harmadszor meghallgatott Somkuti István, az ÁPV Zrt. volt vezérigazgató-helyettese elmondta: 2005-ben a Budapest Airport privatizációjának időszakában ügyvezető igazgató volt az ÁPV Zrt.-nél, a repülőtér értékesítésének előkészítését végezte az általa irányított egység. Nem tartozott hozzá a későbbiekben sem a privatizációs szerződésben foglalt vállalások figyelemmel kísérése, menedzselése.
Kérdésre válaszolva Somkuti István közölte: a repülőtér állami vagyonkezeléséről szóló szerződésben szerepeltetett fejlesztési kötelezettség a részvényeladási szerződésben is megtalálható. Szerinte a Malév kiesése negatívan hat a budapesti repülőtér utasforgalmára, és a magyar légitársaság ráhordó szerepét nem sikerült pótolni.
Varga István (Fidesz), a vizsgáló bizottság elnöke az ülésen közölte, hogy felvették a kapcsolatot a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány titkárságával, Bajnai Gordon volt miniszterelnöknek a november 14-ei időpont felelne meg a meghallgatásra, illetve Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. korábbi vezérigazgatóját november 7-ére hívnák meg.