A kormány szerint a tanárképzés átalakításának célja a szakma professzionalizálása, a hivatástudat elmélyítése. Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár elmondta: több lényegi változás lesz.
"Fontos újdonság, hogy a gyakorlati képzési idő az eddigi fél évről egy évre nő. A képzés első három évében a szakterületi követelmény azonos, a harmadik év végén az általános iskolai (4+1) és a középiskolai (5+1) tanárképzés szétválik."
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője korábban üdvözölte a tanárképzés átalakítását, de volt, amit nem értett.
Nem tudom, hogy jó megoldás-e ismét külön képezni az általános iskolai és a középiskolai tanárokat. Ha a tárca ezt így látja jónak, annak nyilvánvalóan megvan a szakmai háttere, bár nem ismerem azokat a kutatásokat, amelyek ezt megalapozták - mondta.
Hámori Veronika, a budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium igazgatója az előzetes alkalmassági vizsga fontosságát hangsúlyozta. Erre korábban csak a tanítóknál volt példa - tette hozzá.
A tanárképzésben 2005-ben az egységes, osztott képzési rendszer bevezetésekor az átalakítást két elv vezette: a tanári szakma és képzés presztízsének növelése. A bevezetése óta eltelt hét esztendőben a kormány szerint bebizonyosodott, hogy a rendszer semmilyen téren nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az új tanárképzés rendelkezései jövő szeptembertől lépnek hatályba.