A Népszabadság szerint 150 magyar bíró fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mert egy törvénytervezet 65 évben határozná meg a bírói nyugdíjkorhatárt. A bírák súlyosan diszkriminatívnak tartják, hogy életkor szerint különböztessenek meg ugyanazon foglalkozási csoporton belül embereket.
Lövétei István alkotmányjogász szerint is diszkriminációról van szó. Kifejtette: az Európai Uniónak van egy munkajogi alapelve, hogy diszkriminatív a korra alapított valamilyen korlátozó rendelkezés.
Fleck Zoltán jogszociológus szerint a jogszabály-módosítás egyáltalán nem diszkriminatív, de a bírói függetlenséget mindenképpen megsérti, ugyanis nem biztosítja a nyugdíjkorhatár jelentős leszállítása esetére az Alkotmánybíróság által megkövetelt megfelelő átmeneti időt.
Makrai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke sem érez diszkriminációt a tervezetben, szerinte több bíró is így vélekedik; azt viszont kifogásolta, hogy a módosítás szerint a 62 évesnél idősebb bíró nem lehet szakmai vezető. Valaki 59 vagy 60 éves korában kap kinevezést, 62 évesen pedig visszaminősül "beosztott bírónak", ezt pedig semmi nem indokolhatja - vélekedett.
A magyar bírák kényszernyugdíjaztatásával több nemzetközi fórum is foglalkozik. Az uniós Európai Bizottság a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnál kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Az Európai Parlament tényfeltáró küldöttsége szeptemberben vizsgálódik majd Budapesten.