Az ombudsmani vizsgálatot kezdeményező panaszos szerint a jegyellenőrök és a közterület-felügyelők nem fogják tudni egyértelműen megállapítani, hogy ki volt az utas és ki a járókelő. Szabó Máté arra jutott, hogy a leszállás utáni ellenőrzés nem felelne meg a szükségesség-arányosság Alkotmánybíróság által kimondott elvének, a bliccelő utasok visszatartása pedig sértheti a személyi szabadsághoz fűződő jogot.
Az alapvető jogok biztosa szerint pontosítani és egységesíteni kell a közlekedési társaság üzletszabályzatát, és megfelelően kell tájékoztatni az utasokat az új ellenőrzési módszerről.
A Budapesti Közlekedési Központ nem ért egyet az ombudsmannal. A társaság azt írja a közleményében, hogy csak akkor vezetik be az új ellenőrzési módszert, ha tisztázták a jogszabályi hátteret, és ha biztosan - például szalagkordon felállításával - meg tudják majd különböztetni a leszálló utast a gyalogostól.
Az InfoRádió által megkérdezett alkotmányjogász, Lövétei István szerint viszont érdemes megvizsgálni a jegyellenőrzés jogi hátterét, mert szerinte a szabadságában korlátozó intézkedésről van szó, és felmerül a szükségesség és arányosság problémája.
A BKK emlékeztetett arra, hogy a metróban már régen az ombudsman által kifogásolt módon, tehát leszállás után ellenőrzik az utasokat, a bliccelők pedig minden évben milliárdos kárt okoznak a társaságnak.