Orbán Viktor miniszterelnökkel és a Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjaival is egyeztetett a nemzetközi Valutaalap napok óta Budapesten tárgyaló küldöttsége. A megbeszélések részleteit ezúttal sem hozták nyilvánosságra. Simor András jegybankelnök ismét a mielőbbi hitelmegállapodás fontosságát hangsúlyozta a monetáris tanács kamatdöntő ülése után. A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió delegációja - az előzetes tájékoztatás szerint - várhatóan szerdán fejezi be jelenlegi magyarországi tárgyalásait.
Nem változtatott a jegybanki alapkamat 7 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A döntés megfelel a többségi elemzői várakozásoknak.
Az Európai Központi Bank szerint sérti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét a pénzügyi tranzakciós illeték. A dokumentum szerint az illeték torzulásokat okozhat a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban és nem egyeztethető össze a monetáris finanszírozás tilalmával sem. Az állásfoglalás azt is hangsúlyozza: a magyar kormány a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban nem tett eleget konzultációs kötelezettségének.
A munkanélküliek lehető legszélesebb rétegének kíván kedvezni a járulékcsökkentéssel a kormány - közölte a foglalkoztatáspolitikai államtitkár. Czomba Sándor az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a munkahelyvédelmi program több millió embernek jelent lehetőséget, szemben a korábbi próbálkozásokkal, amelyek csak szűkebb csoportokat céloztak. Az Európai Központi Banknak a tranzakciós illetéket kifogásoló állásfoglalásával kapcsolatban az államtitkár hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a munkahelyvédelmi program végrehajtása mellett, ehhez pedig elő kell teremteni a szükséges forrásokat.
A miniszterelnök arra számít, hogy öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldre mentek például pénzt keresni vagy pusztán kalandvágyból. Orbán Viktor ezt a Fidelitas vezetőivel és tagjaival folytatott budapesti megbeszélésen mondta, a múlt héten kezdődött konzultációsorozata újabb állomásán. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: ellensége a tandíjnak, és létre kell hozni egy megfelelő finanszírozási rendszert.
Az MSZP szerint megbukott az új felsőoktatási felvételi rendszer. Hiller István volt oktatási miniszter egyebek mellett hibának nevezte a részösztöndíjas képzési forma bevezetését. Azt mondta: mivel az így meghirdetett helyeket nem tudták betölteni, azok egy részét át kellett csoportosítani, ez pedig önmagában a felvételi struktúra bukását bizonyítja.
A felsőoktatásban felvehető hallgatók létszámkeretéről szóló határozat visszavonását kérte a kormánytól az ombudsman. Szabó Máté az Alkotmánybíróság egy határozatára hivatkozva azt kifogásolja, hogy a létszámkeretet nem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően állapították meg. Az oktatási államtitkárság álláspontja szerint az alapvető jogok biztosának kérése nem helytálló.
Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. A tavalyihoz hasonlóan idén is a Budapesti Corvinus Egyetemen, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint az ELTE jogi képzésén kellett a legtöbb pont a bekerüléshez. A ponthatárokat a www.felvi.hu oldalon lehet böngészni.
Egyéni megoldást kér európai uniós partnereitől a közösségi források következő költségvetési időszakra tervezett csökkenése ellen Magyarország. A tagországok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek brüsszeli találkozója után Győri Enikő, a Külügyminisztérium államtitkára kijelentette: a jelenleg tervezett szabályozás ellentmond a kohéziós politika logikájának, hogy azokat kellene segíteni, akik erre leginkább rászorulnak.
Két magyar javaslatot is elfogadott az Európai Unió adatvédelmi reformjával kapcsolatban Cipruson az Európai Unió Tanácsa, illetve az Európai Bizottság. A Bel- és Igazságügyi Tanács informális ülése után Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter elmondta: első olvasatban tárgyaltak az Európai Bizottság által januárban előterjesztett, az adatvédelem uniós szabályozásának felülvizsgálatát célzó koncepcióról.
Országos addiktológiai és pszichiátriai központtá fejlesztené a Nyírő Gyula Kórházat az intézmény kinevezett vezetője. Németh Attila, aki augusztustól irányítja a fővárosi egészségügyi intézményt, úgy vélte: ezen a bázison jöhet létre a kormány által tervezett Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet.
Továbbra is a MOL vezeti a 100 legnagyobb magyar vállalat listáját. A Dun & Bradstreet nemzetközi cégminősítő közreműködésével, minden év júliusában készített lista alapján a magyar olajvállalat mellett az első 10-ben szerepel még az Audi, a General Electric, az E.ON, a Samsung, a Nokia, a Philips, a Magyar Villamos Művek, a Tesco és a Magyar Telekom.
A leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Németország lehetséges legjobb, 3A szintű kormánykötvény-osztályzatának kilátását a Moody's. A cég az euróövezeti adósságválság egyre bizonytalanabb kimenetelére, a görög eurótagság megszűnésének és más valutauniós tagállamok kényszerű megsegítésének növekvő kockázatára hivatkozott.