Az EKB kedden kiadott jogi szakvéleménye szerint az illeték kivetése az MNB monetáris politikai műveleteire nem egyeztethető össze az MNB szervezeti és működési függetlenségének követelményével.
A tranzakciós illeték "bomlasztja a monetáris politikai átviteli mechanizmust az egynapos betétek és az MNB-kötvények (...) vonzerejének befolyásolása révén" - állapította meg az EKB, hozzátéve, hogy az MNB "nem kereskedelmi jogalany", és a pénzügyi tranzakciós illeték terhét "nem háríthatja át minden további nélkül az ügyfeleire", hiszen intézkedéseit kizárólag "monetáris politikai szerepkörének (..) kell vezérelnie", és nem lehet tekintettel a kereskedelmi bankoknál érvényesülő szempontokra.
Az illeték továbbá befolyásolja az MNB legfőbb feladata, az árstabilitás megteremtését "legjobban szolgáló monetáris politikai eszközök szabad megválasztására vonatkozó képességét" - tették hozzá.
Az EKB szerint az illeték kivetése az MNB monetáris politikai műveleteire "az állami szektor központi banki pénzből történő finanszírozását" szolgáló eszköz létrehozásának is tekinthető, "ennélfogva az MNB részéről a pénzügyi tranzakciós illetéknek az állam részére való megfizetése nem egyeztethető össze a monetáris finanszírozás tilalmával sem".
Az MNB-től függetlenül a pénzügyi tranzakciós adó "más tagállamokkal nem harmonizált módon történt bevezetése torzulásokat kelthet a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban is", mert növeli a tőke költségét, hiszen "az adóterhet valószínűleg megosztják a pénzügyi szolgáltatások felhasználóival". Az illeték torzulásokat okozhat azért is, mert növeli az ügyleti költségeket, ennek révén szűkülhet a pénzpiaci likviditás, és csökkenhet a hozzáférés a pénzpiaci finanszírozáshoz. Az illeték továbbá "adócsalásra és/vagy adókikerülésre" ösztönözhet, mindezek az elemek pedig "többek között átterelhetik a gazdasági és pénzügyi tevékenységet más tagállamokba" - áll az EKB alelnöke, Vitor Constáncio által jegyzett dokumentumban.
Az EKB szakvéleményében kiemelte, hogy a kormány a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban nem tett eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségének, és kifejtette, hogy a "kormánynak el kellett volna halasztania a törvényjavaslat zárószavazását olyan időpontra, amely lehetővé tette volna az EKB-val a megfelelő konzultációt, illetőleg az EKB véleményének kellő megfontolását".