A Heti Válasz interjút közöl Schöpflin Györggyel, fideszes európai parlamenti képviselővel, aki sorsfordító időkről beszélt a hetilapnak. A brüsszeli politikus kiemelte, hogy az úgynevezett apró betűs részek átolvasása után támogatná, hogy Magyarország szuverenitásának egy részét feladva részt vegyen az uniós együttműködés mélyítésében. Szerinte azonban nehéz lesz összehangolni az adópolitikát egy olyan EU-ban, ahol egyesek megeszik, mások megvédik az énekesmadarakat. Schöpflin György kiemelte, hogy nem biztos, hogy az eurozónatagok és a többiek között húzódik majd törésvonal, ha szorosabb együttműködést vezetnek be. Kialakulhat például egy mag a jól nevelt északiakból, akik követik a szabályokat és rendben tartják az államháztartásukat - hangsúlyozta az uniós politikus, aki azt mondta, egyes vélemények szerint két eurót használó ország, a finnek és az észtek, továbbá négy zónán kívüli ország lehetne az új, pénzügy és gazdasági értelemben felelős Európai Unió egyik motorja, ehhez azonban a németekre is szükség van.
A fideszes képviselő arról is beszélt, fennáll a veszélye annak, hogy kialakulhat egy mag a jól teljesítő tagországokból, aztán egy második a kevésbé fegyelmezettekből, és Magyarország így csak a harmadik kalapba kerülhetne, de szerinte már most is megfigyelhetünk különbségeket az eurót bevezető és nem használó országok között. Schöpflin György elmondta, hogy most már olyan, korábban EU-szkeptikus politikusok, mint az angol miniszterelnök és a pénzügyminiszter is az eurozóna megmentését sürgetik, mert az összeomlás a brit gazdaságra is komoly hatással lenne.
A Figyelőben arról lehet olvasni, hogy munkaadói szempontból rugalmasabb, a gazdasági környezethez gyorsabb alkalmazkodást tesz lehetővé a július elsejétől életbe lépő új munka törvénykönyve. Eközben azonban a dolgozók sok esetben kiszolgáltatottabbá válnak. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár azzal érvelt, hogy a pályakezdők minimálbérének bevezetése mellett, hogy a szakképzetleneket hozhatja kedvezőbb helyzetbe. A keresetpótló juttatás jövőre 22 800 forint lesz, ehhez képest a munkanélküli fiatalok számára perspektíva lehet, ha a jelenlegi, kötelező minimálbérnél kevesebbért alkalmazzák őket. Több országban a 18 éves pályakezdők a minimálbér 80 százalékát kapják, majd évente 5-5 százalékos emelkedéssel érik el 22-23 éves korra a 100 százalékot.
Magyarországon a 14-25 évesek munkanélküliségi rátája 27 százalékos, ebben a korosztályban 200 ezren dolgoznak 70 ezren munkanélküliek. Az érdekvédelmi szervezetek azonban nem örülnek. Szerintük ez a változás azt eredményezheti, hogy az idősebbeket majd fiatalokra cserélik, így csökkentik bérterheiket a munkaadók. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint a törvény a rugalmasság jelszavával az olcsóbb foglalkoztatást teszi lehetővé, ráadásul csökkenhet a műszak- és túlórapótlék.
A cikkben arról is lehet olvasni, hogy az átlagkereset helyett a jövőben távolléti díjjal kell kalkulálni. Így például szabadság alatt csökkenhet a kereset, mivel a távolléti díjba nem számolják bele a jutalmakat, egyéb juttatásokat, csak a szűken vett napibért.
Hanganyag: Szabó Gergõ