A tervezettnél korábban kivezethetik a magyarországi bankadót - mondta a kormányfő. Orbán Viktor Bécsben, a Raiffeisen Bank képviselőjének kérdésére adott válaszában brutálisnak nevezte az adó mértékét. A miniszterelnök azt mondta: elképzelhető, hogy 2013. január 1-jével a bankadót nemcsak a megállapodás szerinti mértékig, hanem teljesen kivezetik az adórendszerből, és helyette a pénzügyi tranzakciós illeték jelenik meg, amelynek részleteiről még tárgyalnak. Orbán Viktor hozzátette: a tranzakciós illetékből várhatóan hatalmas bevétel lesz, amit a tervek szerint kizárólag a jövedelemadók és a szociális adók csökkentésére, vagyis a versenyképesség javítására fordítanak.
Visszavonja a kormány a jegybanktörvényt?
Szerdán dönthet a kormány arról, hogy visszavonja-e a jegybanktörvényt módosító javaslatát, és új javaslatot terjeszt be. A nemzetközi hiteltárgyalásokat felügyelő tárca nélküli miniszter az InfoRádióban azt mondta: a parlament június végéig megszavazhatja a jogszabályt, és ezután megkezdődhetnek a tárgyalások. Varga Mihály arról nem beszélt, hogy a végszavazás június eleji elhalasztása óta milyen módosításokat terveztek, de azt megerősítette, hogy folyamatosak az egyeztetések a Nemzetközi Valutaalappal, az Európai Központi Bankkal és a magyar jegybankkal. Hangsúlyozta: olyan változatot kívánnak megszavazni, ami minden fél számára elfogadható.
Gyors hitelmegállapodást sürget Kovács Árpád
Továbbra is mielőbbi megállapodást szorgalmaz a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval a Költségvetési Tanács elnöke. Kovács Árpád az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a költségvetés tervezetében a kormány nem számol ezzel az összeggel, a gazdasági környezet becslésénél azonban már úgy terveztek, hogy van megállapodás. Megismételte: azért is kérték egy alternatív makrogazdasági pálya összeállítását, mert ha mégsem születik meg a megállapodás az unióval és a valutaalappal, az több száz milliárd forinttal rontja a költségvetés finanszírozási helyzetét.
A helyi önkormányzatoknál a legnagyobb a korrupció veszélye
Az Állami Számvevőszék elnöke szerint a helyi önkormányzatoknál a legnagyobb a korrupció veszélye Magyarországon. Domokos László egy győri konferencián azt mondta: külön figyelmet igényelnek az egyedi elbírálást lehetővé tévő esetek, amire a hazai intézménynek 15 százaléka jogosult. Hangsúlyozta: növeli a korrupciós kockázatokat, hogy az esetek háromötödében az érintettek számára nem nyilvános szempontok alapján születik meg a döntés.
Lassult az infláció
Lassult az éves infláció májusban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az év ötödik hónapjában regisztrált éves 5,3 százalék kedvezőbb, mint az elemzők által várt 5,6 százalék. Az áprilisi infláció évi 5,7 százalék volt, az azóta eltelt egy hónap alatt a fogyasztói árak 0,2 százalékkal csökkentek.
Balog Zoltánhoz fordult az ombudsman
Az emberi erőforrások miniszteréhez fordult a jászapáti iskolában tapasztalt szegregáció miatt az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté az egyenlő bánásmód követelményének hatékonyabb érvényesíthetőségét kéri Balog Zoltántól. Az ombudsman hivatalának tájékoztatása szerint a halmozottan hátrányos helyzetű, közöttük a tanulók egyre nagyobb hányadát jelentő cigány származású gyermekek többségét Jászapátin magatartászavarra hivatkozva elkülönítik a többiektől.
Aggódnak a rektorok
A Magyar Rektori Konferencia szerint jelentősen szűkítik a felsőoktatási intézmények gazdálkodási autonómiáját az új vagyongazdálkodási szabályozás felsőoktatást érintő rendelkezései. A grémium ezért egyeztetést kezdeményez a javaslat elfogadása előtt. A Magyar Rektori Konferencia elnöke az InfoRádióban elmondta: a tervezett szabályozás szerint megszűnne a kutatás-fejlesztés és az oktatás versenyképességéhez nélkülözhetetlen gazdálkodási lehetőség és szabadság a vagyonkezelt intézményi társaságok esetében. Bódis József emlékeztetett arra, hogy az intézmények bevételének 30-50 százaléka származik állami költségvetésen kívüli forrásból, ezen belül döntően pályázatokból, a gazdasági élet szereplőivel való együttműködésből. Úgy vélte: a felsőoktatási intézményekre olyan speciális vagyongazdálkodási szabályozást kellene kialakítani, amely javítja versenyképességüket.
Bizonytalanok a munkaadók
Bizonytalannak látják a munkaerő-piaci helyzetet a következő negyedévben a magyarországi munkaadók. A Manpower munkaerő-piaci szolgáltató legfrissebb elemzése szerint a megkérdezett 750 magyarországi vállalat 13 százaléka tervez elbocsátást, 11 százaléka pedig felvételt szeptember végéig, a kettő különbségéből számított Manpower munkaerő-piaci mutató értéke így mínusz 2 ponton állt, szemben az előző negyedévi mínusz 3, és az előző év azonos időszaki plusz 1 ponttal.