eur:
394.47
usd:
370.38
bux:
65045.06
2024. április 19. péntek Emma

Adócsökkentéstől a hiteltárgyalásokig - félidőben a kormány gazdaságpolitikája

Egykulcsos személyi jövedelemadó, a nyugdíjrendszer átalakítása, devizahitelesek megsegítése és válságadók - ezek jellemezték leginkább az Orbán-kormány elmúlt két évét, emellett Magyarország kockázati besorolása rosszabb lett, és a forint árfolyama is viszonylag magas szinten mozog.

Elsősorban adócsökkentést és a növekedés beindítását ígérte még a választási kampányban Orbán Viktor, aztán kormányfőként az első Széll Kálmán-terv bejelentése már jórészt szigorításokat tartalmazott. Akkor ezt még pozitívan fogadta a piac, hiszen olyan területeken fogalmazott meg változásokat, amelyek korábban tabunak számítottak, így például a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata, vagy a közösségi közlekedés átalakítása.

A szigor a gazdaság szinte minden területére kiterjedt, a magán-nyugdíjpénztári pillér kötelező mivoltát felszámolták, megszüntették a korengedményes nyugdíjazást, megszorítás volt a gyógyszerkasszáknál és a közösségi közlekedés támogatásában is. Bevezették az egykulcsos személyi jövedelemadót, és bár söralátétnyi adóbevallást ígértek, ebből végül is A4-es lap lett, de az is csak nagyon kevesek számára volt alkalmas a mostani bevalláskor. A kormány megítélése a több szektorra is vonatkozó különadók kivetésekor változott meg markánsabban - vélekedett Németh Dávid, az ING vezető elemzője. Hozzátette: ezzel a hirtelen gazdaságpolitikával nem igazán számolt fel a kormányzat.

Meghatározta a kormány elmúlt két évét a devizahitelesek problémáinak kezelése. A kilakoltatási moratóriumot tavaly őszig fenntartotta a kormány, majd azt részlegesen oldotta fel. Aztán jött a végtörlesztés, majd a kibővített, állami hozzájárulással működő második árfolyamgát.

A kormány iránti nemzetközi bizalom pedig valamelyest megfogyatkozott, az euróválság pedig erre még rátett egy lapáttal. Tavaly novemberben jelentette be a nemzetgazdasági miniszter, hogy újra az IMF-hez és az EU-hoz fordulunk, ezt követte idén januárban, hogy a három nagy hitelminősítő bóvli kategóriába tette a magyar gazdaságot.

A kormány azóta már megemelte az áfát, 27 százalékra, és három új adónemet tervez, a távközlési, a tranzakciós és a biztosítási adót, amelyből a távközlésit már el is fogadta az országgyűlés. Németh Dávid szerint most már nem a növekedés beindítása, hanem a recesszió mérséklése a cél. A bevétel növekedésre koncentrál a kabinet - tette hozzá.

A recesszió mérséklésében és az ország kockázati megítélésének javulásában azonban meghatározó jelentőségű lesz az IMF-EU tárgyalások elindítása, és az egyezség létrejötte.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: eljött az idő, hogy Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot

"Amíg nemzeti kormány lesz, Magyarország nem lép be az ukrajnai háborúba senkinek az oldalán" - jelentette ki a Fidesz EP-kampánynyitó rendezvényén pénteken Orbán Viktor pártelnök. "No migration, no gender, no war" - adta ki a hármas jelszót.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×