Az Európai Bizottság kérése ellenére nem függeszti fel a bírák nyugdíjazására vonatkozó jogszabály alkalmazását Magyarország - mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban közölte: a kormánynak világos céljai vannak, az intézkedést továbbra sem tartja diszkriminatívnak, és ezt az álláspontot készek bíróságon is megvédeni. A kormányfő a konvergencia-programban szereplő új adókról azt mondta: a teherviselés igazságosságának megtartása volt a fő cél, és az, hogy ne a munkát, hanem a fogyasztást adóztassák

Jónak értékeli az OTP elnök-vezérigazgatója, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési deficitcélok betartása mellett, amit az Európai Unió megkövetel. Csányi Sándor a bank közgyűlése után elmondta: Magyarországnak, a magyarországi bankrendszernek és a magyar cégeknek is érdeke, hogy megszülessen a hitelmegállapodás az Európai Unióval és a nemzetközi Valutaalappal, mert a mai csődkockázati felárak mellett olyan drágák a források, hogy abból nagyon kevés vállalat finanszírozható.

A második Széll Kálmán-tervben megfogalmazott adóelképzelések visszavonására szólította fel a miniszterelnököt az MSZP. Burány Sándor, az ellenzéki párt képviselője azt mondta: magyarázatot vár Orbán Viktortól arra a korábbi nyilatkozatára, amely szerint év közben nem szabad adókat módosítani, csak súlyos kényszer esetén, és szerinte ilyen most nincs. Burány Sándor hozzátette: 10 nappal később a kormány bejelentette, hogy még az idén bevezeti a telekommunikációs adót.

Aláírta a BKV hosszú távú működésének finanszírozásáról szóló megállapodást a főváros és a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kormány az A-verzióval, vagyis a fővárosnak biztosítandó adókivetési jog lehetőségének megvizsgálásával, szerdán teljes egészében elfogadta a javaslatot. A BKV jelenleg hatályos szerződése április 30-án jár le. Ahhoz, hogy az új, uniós normáknak is megfelelő közszolgáltatási szerződést aláírják, szükség volt a társaság finanszírozásának hosszú távú rendezésére.

Egyedül Áder Jánosra, a Fidesz európai parlamenti képviselőjére érkezett a megadott határidőig államfőjelölti ajánlás. Áder Jánost a Fidesz-KDNP-frakciószövetség 262 képviselője ajánlotta, a jelöléseket péntek reggel 8 óráig lehetett leadni, a házbizottság valamennyi ajánlást elfogadta. Az Országgyűlés a tervek szerint május 2-án délelőtt választja meg az új köztársasági elnököt.

A jövő hét végi szerbiai választásokon való részvételre buzdította a helyi magyarokat Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő vajdasági látogatásának első állomásán, a magyar határhoz közeli Hajdújáráson azt mondta: ha a magyarok képviselete erős lesz Szerbiában, akkor a következő néhány évben ő is sokkal többet és hasznosabban tud dolgozni a vajdasági magyarok érdekében Budapestről.

Romániában a 39 éves Victor Pontát, a román Szociáldemokrata Párt elnökét kérte fel kormányalakításra Traian Basescu román államfő, miután a jelenlegi kabinet megbukott a parlamenti bizalmi szavazáson. Victor Pontát azt követően nevezte meg kormányfő-jelöltnek a köztársasági elnök, hogy a korábbi kormánykoalíció fő erejét adó Demokrata Liberális Párt nem javasolt senkit a soraiból a posztra, és így gyakorlatilag önként vonult ellenzékbe.

Itthon 12 évre csökkentené az élet elleni bűncselekmények esetében a büntethetőség korhatárát a kormány új büntető törvénykönyvre vonatkozó tervezete, amelyet pénteken nyújtottak be az Országgyűlésnek. Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta: szigorúbb büntetés vár a visszaesőkre, a hivatalos személyek vagy közfeladatot ellátók elleni erőszak elkövetőire, szexuális erőszaknál pedig nem pusztán az erőszak vagy az élet, testi épség elleni fenyegetés alkalmazása, hanem az érzelmi fenyegetés is büntethetővé válik.

Jelentősen enyhítette a válogatott kézilabdás Marian Cozma megölése miatt folyó perben a három fővádlott büntetését a Győri Ítélőtábla. Az első fokon életfogytiglani fegyházra ítélt Raffael Sándort és Németh Győzőt 18-18 évi börtönre ítélték, míg Sztojka Iván 20 éves fegyházbüntetését 8 évi börtönre változtatták. Az indokolás szerint megváltozott az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott cselekményének minősítése.