Magyarországon az egyik legsúlyosabb változás, ami az elmúlt időszakban történt, hogy egyre több esetben, börtönszerű létesítményekben tartják fogva a menekülteket, menedékkérőket, ahol együtt vannak az illegális bevándorlókkal, külföldi bűnözőkkel, pedig befogadó-állomásokon is élhetnének - jobb feltételek mellett. Fölösleges őket ilyen körülmények között tartani, hiszen nem bűnözők. Gyakran több hónapot is eltöltenek itt, és azok után, hogy a saját hazájukban szenvedtek, üldözöttek voltak, itt további szenvedéseket élnek át, sőt több esetben az őrök is bántalmazzák őket. Ez olyanokkal is előfordul, akik később megkapják a menekülti státuszt, de mire ez megtörténik, rossz élményeken esnek át.
Az egyik és gyakori kulcsprobléma, hogy magyar hatóságok Szerbiát biztonságos harmadik országnak tartják, és már a határon azt mondják a menedéket kérőknek - mindenféle előzetes vizsgálat nélkül -, hogy Szerbiában kellett volna kérni a menekülti státuszt, és visszaküldik őket oda. Ez tavaly több mint 400 esetben fordult elő a szerb határnál.
Ez azért nagyon súlyos probléma, mert Szerbia az elmúlt évben egyszer sem adott menekültstátuszt, és nincs is megfelelő kapacitása, hogy elszállásolja és megvédje ezen menekülteket. Sőt, azt a menekültet, akinél bizonyítani tudja, hogy Macedóniából érkezett, visszaküldi Macedóniába - onnan pedig továbbküldik Görögországba. Márpedig az európai emberi jogi bíróság szerint Görögország nem tekinthető biztonságos országnak.
Érdekes kérdés lehet, hogy Szerbia majdani uniós csatlakozása miképpen hat majd a saját és a magyarországi menekültügyi rendszerre?
Természetesen Szerbiának rengeteg tennivalója van, hogy javítson a helyzeten. A szükséges intézkedéseket a genfi egyezményt ratifikáló országként, majd az uniós csatlakozásnál még inkább elvárják tőle. Nem tudjuk, hogy Szerbia mikor fog csatlakozni az EU-hoz de a csatlakozás feltétele, hogy megfeleljen az uniós elvárásoknak, és igaz ez a menekültügyet illetően is. Szerbia azonban még nagyon messze van ettől, a folyamat évekig is eltarthat.