A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a megállapodás létrejötte, az EU-IMF pénzügyi biztosítékok megléte olcsóbbá tenné Magyarország adósságfinanszírozását, és az időhúzás rossz az országnak. Megerősítette, hogy a magyar fél bármikor kész lenne gyorsan megegyezni az igényelt pénzügyi biztosítékok kérdésében.

Magyarország jövője az euróövezetben van, de ez egyelőre nem aktuális - fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a pénzügyi unió révén nem lehet kierőltetni a politikai unió létrehozását. Szerinte a helyes sorrend ezzel ellentétes, vagyis a politikai unió megléte esetén lehet indokolt a pénzügyi unió létrehozása. Az euróövezet jelenlegi gondjai részben erre vezethetők vissza - tette hozzá.

Valószínűleg kerülnek majd Magyarországgal kapcsolatos kötelezettségszegési ügyek az Európai Bíróság elé - vélekedett a miniszterelnök a rendezvényen.

A kormányfő elmondta, hogy az Európai Bizottsággal továbbra is vitája van Magyarországnak az adatvédelmi intézményrendszerrel, a jegybankelnöki fizetéssel, illetve a bírák nyugdíjba vonulásával kapcsolatban, és ezek a kérdések szerinte könnyen kiköthetnek a luxembourgi székhelyű bíróságon. A kötelezettségszegési eljárásnak az intézményéről azt mondta, hogy az része az unió normális működési rendjének.

A magyarok fegyelmezetten elfogadják a kihívások miatt szükséges változásokat - mondta Orbán Viktor. Ezen szükséges változások közt említette azt, hogy a szociális támogatások a közmunkaprogramban való részvételi hajlandóságtól függnek. A köztehervállalásra vonatkozó intézkedések ismertetése mellett a kormányfő kitért az egészségügyi ellátással és az oktatás támogatásával kapcsolatos kérdésekre is.

A politikai verseny mellett tett hitet Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Politikai Központ rendezvényén. A kormányfő előadást tartott "Magyarország megújulása és az európai gazdasági felépülés" címmel, amelyben egyebek közt szólt arról, hogy Magyarország az átalakításokat illetően kísérleti laboratóriumként is felfogható Európa számára. Erre a kijelentésére hivatkozva egy újságíró megkérdezte, "orbanizálni akarja-e Európát".

Válaszában Orbán felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt 22 év nagy többségét ellenzékben töltötte, mindkét alkalommal demokratikus választások nyomán került kormányra. Ez is jelzi - mondta -, hogy ő teljes mértékben elkötelezett a politikai verseny megléte mellett.

Közép-Európa fellendülésnek néz elébe - mondta a miniszterelnök. Úgy vélekedett, hogy a német gazdaságban vannak derűlátásra okot adó jelek, és meggyőződésének adott hangot, hogy ez segíteni fogja a közép-európai térség felvirágzását is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az egész Európai Unióban változásokra van szükség, egyebek közt a jóléti rendszert illetően.

Csökken Európa befolyása a világban - hangsúlyozta Orbán Viktor, aki e befolyáscsökkenés okát Európa túl magas eladósodásában és költségvetési deficitjében, valamint az alacsony foglalkoztatási arányban jelölte meg.

Magyarország helyzetéről szólva emlékeztetett arra, hogy az ország 2004 és 2011 között nem volt képes tartani az uniós deficitkorlátokat. A célokat illetően egyebek közt elmondta, hogy a megfelelő versenyképességhez el kell érni a 75 százalékos foglalkoztatási arányt.