"Isten akarata és az önök bizalma nagy feladat elé állított. Az államfő kifejezi a nemzet egységét. Ez a rendelkezés számomra azt jelenti, hogy jelen helyzetben kötelességemnek érzem, hogy szolgálatomat befejezzem, elnöki mandátumomról lemondjak" - mondta beszéde végén Schmitt Pál. Kiemelte: elnöki munkáját az alaptörvény és legjobb tudása szerint végezte, feladatának maradéktalanul eleget tett.
Arról is beszélt, hogy fellebbez a Semmelweis Egyetem szenátusának döntése ellen, amellyel a testület megvonta doktori címét. Ezt azzal magyarázta, hogy címét csak a bíróság vonhatta volna vissza.
Schmitt Pál megerősítette, tiszta a lelkiismerete, és közölte, ezért mer a parlament elé állni. A történteket ismét becsületbeli ügyként határozta meg, és úgy fogalmazott: nem engedhet igazából, a közösségi érdekek után most önmagáért is ki kell állnia.
Beszédében azt mondta: az ártatlanság vélelme mindenkit megillet a parlamenti által hozott törvények szerint. Hozzátette: a kisdoktori dolgozat ügyében félrevezették a közvéleményt.
Azt a kérdést tette fel beszédében: kinek állhat érdekében, hogy Magyarország lejáratásával egy időben becsületében és emberségében meggyalázza az elnököt?