Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításának minősített többséget igénylő rendelkezéseit az Országgyűlés 243 igen szavazattal, 76 ellenében, 8 tartózkodás mellett hagyta jóvá. A kormánypártok támogatták az előterjesztést, az MSZP és a Jobbik nemmel szavazott, az LMP képviselői tartózkodtak.
A változtatás megszünteti azt a lehetőséget, hogy az államfő a miniszterelnök javaslatára felmentheti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, ha három hónapon túlmenően képtelen eleget tenni feladatainak. Az új szabályok szerint a kormányfő csak összeférhetetlenség vagy a vagyonnyilatkozat-tételi előírások megsértése miatt kezdeményezheti az adatvédelmi hatóság elnökének felmentését, az utóbbi esetben akkor, ha lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.
A miniszterelnök indítványát a hatóság elnöke 30 napon belül bíróságon támadhatja meg. A pert a kormányfő ellen kell megindítani a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon, amely soron kívül jár el. Az adatvédelmi hatóság elnökének megbízatását a köztársasági elnök csak akkor szüntetheti meg, ha a bíróság megalapozottnak találja a felmentési javaslatot.
Egy másik módosítás öt- helyett tízéves szakmai tapasztalatot ír elő a hatóság elnökének kinevezéséhez.
A Ház emellett lehetővé tette, hogy az adatvédelmi hatóság elnöke részt vegyen és felszólaljon a parlamenti bizottságok ülésein, s így a törvényjavaslatokat személyesen véleményezhesse.
A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon hatályba lép, amit Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Magyarországgal szemben folyamatban lévő uniós eljárással indokolt.
Az Európai Bizottság március 7-én közölte, hogy az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára ügyében folytatja a Magyarország ellen január 17-én megindított gyorsított kötelezettségszegési eljárást, a jegybank függetlenségéről pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól.
Az első két témában az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye indoklással alátámasztott véleményt juttatott el Budapestre, és ismét egy hónapot adott Magyarországnak a válaszadásra, szemben az ilyen eljárások esetében általában szokásos két hónappal.
A Kormányszóvivői Iroda múlt pénteken arról tájékoztatott, hogy a kormány átadta a két folyamatban lévő uniós kötelezettségszegési eljárás - a bírák nyugdíjazása és az adatvédelmi hatóság függetlensége - tárgyában készített hivatalos válaszát az Európai Bizottságnak.
A közlemény szerint a kabinet részletesen tájékoztatta a bizottságot azokról a már bejelentett, folyamatban lévő, illetve tervezett jogalkotási lépésekről, amelyek érdemben választ adnak az Európai Bizottság és az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság észrevételeire.
Az uniós eljárásrend értelmében ha a bizottság az indoklással alátámasztott véleményre adott tagállami választ sem fogadja el, az ügy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé vihető.
A bizottság korábban nyilvánosságra hozott kifogása szerint a kötelezettségszegési eljárás azzal függ össze, hogy a magyar parlament úgy döntött, 2012. január 1-jével létrehozza az adatvédelmi ombudsman hivatala helyébe lépő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, amelynek vezetője Péterfalvi Attila lett. Így Jóri András, a 2008-ban kinevezett adatvédelmi ombudsman hatéves megbízatása idő előtt megszűnt. A bizottság hiányolta az átmeneti rendelkezéseket, amelyeket 2014-ig, vagyis Jóri András ombudsmani megbízatásának lejártáig alkalmazni kellene.
A kifogások között szerepelt az is, hogy a bizottság szerint az új szabályozás alapján a miniszterelnök és a köztársasági elnök önkényesen felmentheti a hatóság elnökét. A testület közleményben hangsúlyozta: az adatvédelemre vonatkozó uniós szabályozás megköveteli, hogy a tagállamok teljesen függetlenül eljáró felügyelőhatóságot jelöljenek ki.