Nyolc év után új Nemzeti Biztonsági Stratégiája van Magyarországnak - emelte ki a dokumentum elkészítésében kulcsszerepet játszó külügyminisztériumi helyettes államtitkár. Sztáray Péter hangsúlyozta, hogy a stratégia korszerű, alapos, de nem teljes körű.
A stratégia foglalkozik egyebek mellett a kiberbiztonság, a regionális konfliktusok, a tömegpusztító fegyverek, a terrorizmus vagy például a kábítószer-kereskedelem jelentette biztonsági problémákkal.
Egyik kulcsmegállapítása az, hogy Magyarország hagyományos fenyegetettsége - belátható időn belül - elenyésző - emelte ki a politikai igazgató. Elismerte ugyanakkor azt is, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre annyi forrás, amivel a stratégia összes célkitűzése megvalósítható lenne.
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója úgy értékelte: az előző stratégiákkal összehasonlítva "ez a legjobb". A biztonságpolitikai szakértő úgy véli: a jövő legnagyobb kihívása már nem a terrorizmus, hanem a gazdasági biztonság kérdése lesz.
Kifejtette: problémának érzi, hogy a stratégia nagyban épít az integrációs szervezetekre, ám szerinte nem ismert, hogy például az EU hogyan kerül ki a jelenlegi válságból.
Tálas Péter hangsúlyozta: így, hogy a kormány elfogadta a stratégiát, az számonkérhetővé vált; és a kulcskérdés az, hogyan valósítják meg, hogy silányul-e csupán egy kommunikációs eszközzé.
Törő Csaba, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa úgy véli: a stratégia bizonyos pontokon túl merész, és emiatt nehezen megvalósítható. Példaként említette azt a kijelentést, miszerint "Minden állam felelősséggel tartozik megóvni lakosait az emberiesség elleni, háborús bűncselekményekkel és a népirtással szemben."
Sztáray Péter elárulta: több kérdéssel azért sem foglalkoztak, mert készül egy nemzeti katonai stratégia is.