Mit tehet az állam a BKV-val? - lapszemle

Infostart
2012. január 17. 07:50
A Népszabadság arról ír, hogy a BKV megmentése érdekében a kormány a befagyasztott támogatások folyósítása helyett a hatályos jogszabályok szerint más utat is választhat: államosíthatná is a közlekedési társaságot, emellett akár polgári védelmi szolgálatra kötelezhetné a sofőröket, illetve a járművek karbantartását végző személyeket.

A napilap cikke felidézi, hogy egy tavaly elfogadott alkotmánymódosítás alapján "helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy helyi önkormányzat részére történő átadásáról törvény rendelkezhet". Ennek alapján államosították a megyei önkormányzatok szinte valamennyi, illetve Esztergom város egyes intézményeit. Semmi nem akadályozhatja meg tehát a kormányt abban, hogy a főváros tulajdonában levő közlekedési céget is egyszerűen állami kézbe vegye. Ezzel persze a BKV üzemeltetésével kapcsolatos összes kockázatot - és a hitelállományt is - a nyakába venné, de a megyék és Esztergom esetében a kabinet ugyanezt vállalta.

A cikk szerint a kormány a BKV esetleges csődje esetén ugyanakkor akár veszélyhelyzetet is hirdethet, hiszen a fővárosi közösségi közlekedés leállása "olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását (...) olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja", amely rendkívüli intézkedéseket követelhet meg. Ebben az esetben pedig a katasztrófavédelmi törvény szerint a "gazdálkodó szervezet működése rendeletben (...) a magyar állam felügyelete alá vonható". Vagyis átmenetileg e rendelkezés alapján is államosíthatnák a BKV-t. Emellett polgári védelmi szolgálatra kötelezhetnék a buszsofőröket, illetve a járművek karbantartását végző személyeket, akik így a sztrájkjogukat sem gyakorolhatnák.

A Magyar Nemzet értesülése szerint az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete decemberben arra kért több kormánypárti politikust, hogy vizsgálják felül az új magyar választójogi törvényt. Eleni Tsakopoulos Kounalikis azt javasolta a Fidesz vezetőinek, hogy vonjanak be magyarországi civileket és ellenzéki pártokat is egy új választójogi tervezet kidolgozásába.

Az Index arról ír, hogy a bányásztüntetések óta nem látott erőszak tombolt Bukarestben. Több napja vonulnak utcára tüntetők román nagyvárosokban az egészségügyi reformot bíráló államtitkár-helyettes lemondása ellen tiltakozva, és Traian Basescu elnök lemondását követelve. A több ezer fős demonstrációk a hétvégén erőszakba csaptak át Bukarestben, de egyelőre nem sok jel utal arra, hogy komolyabb válság lenne kialakulóban. A román kormánynak az egészségügyi reformot vissza kellett vonnia, de előrehozott választásokkal aligha kell szembenéznie.

A Portfolio.hu írása szerint jelentős elbocsátás jön a szlovákiai Sony gyárban. A nyitrai gyárban szlovák lapinformációk szerint 2400 alkalmazottból 600 főt küldenek el. A lap emlékeztet: egy évvel ezelőtt még teljesen más tervei voltak a gyárnak: a televíziók gyártását 50 százalékkal, a foglalkoztatottak számát 30 százalékkal tervezték emelni. Ezzel szemben most 600 fő elbocsátása várható.

A Napi Gazdaság cikke szerint a 22-es csapdájába került a Malév. Holnap tárgyal a kormány a légitársaság jövőjéről, miközben egy, a lapnak nyilatkozó szakember szerint nincs Magyarországon és az Európai Unióban olyan szereplő, aki hajlandó lenne kifizetni a 88 milliárd forintos büntetést. A fejlesztési tárca által készített úgynevezett Fehér Könyv szerint a Malév hiányában mintegy 13 ezer járatpár kiesne a budapesti forgalomból.

Hanganyag: Domanits András

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Lapszemle 1
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Lapszemle 2
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Gazdasági lapszemle
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást