A Die Welt című konzervatív lapban Boris Kálnoky budapesti tudósító írása jelent meg "Zsidócsillag a postaládán" címmel. A szerző ismerteti: az utóbbi 800 évben egyetlen zsidó származású személy sem házasodott be a családjába, így cseppet sem tartja magát zsidó származásúnak, postaládáját mégis Dávid-csillaggal jelölték meg ismeretlenek.
"A gyűlölet veszélyes kultúrája grasszál Magyarországon, baloldalon és jobboldalon egyaránt. Ez nem jó táptalaj egy egészséges demokrácia számára" - szögezte le Boris Kálnoky, majd hozzáfűzte: "Néha úgy érzem, mintha mindenki megőrült volna. Van itt antiszemitizmus, amely a postaládámmal történt eset alapján zsidók nélküli is elvan. Kommunisták nélküli antikommunizmus is van, és antifasizmus is, amely azonban inkább a Fidesz ellen irányul, és nem a fasisztoid Jobbik ellen. Van küzdelem a diktatúra ellen is, csak éppen diktatúrát nem látni sehol. Kicsit olyan az egész, mintha hirtelen feltörne minden, amit a rendszerváltás óta a szőnyeg alá söpörtek."
Boris Kálnoky hozzátette: a kormány számos jó ötlettel állt elő, mostanra viszont a koncepciótlanság uralkodott el, és az ellenzék tényezői semmiben nem tudnak megállapodni, nincs vezető és nincs program. Az emberekben pedig egy régi reflex munkál a kommunista időkből, amelynek hatására csupán annyit tudnak, hogy azok ellen kell fordulni, akik felettük vannak. Ebben a helyzetben az EU-nak óvatosan kell eljárnia, mert a felgyülemlett harag Európa ellen is fordulhat - fejtette ki a szerző.
A magyarok akarták az új alkotmányt
A francia szélsőjobboldali párt, a Nemzeti Front (FN) véleménye szerint az új alkotmányt a magyarok akarták, és az a választási ígéretek megvalósításának tekinthetők - írta pénteken a Le Monde című francia napilap, hangsúlyozva, hogy bírálói szerint az alaptörvény a demokratikus jogok jelentős csökkentését jelenti.
"Bár nem vagyok magyar, de az a benyomásom, hogy a magyarok akarták ezt az alkotmányt. Õk választották meg a vezetőiket, és a vezetők azt a programot valósították meg, amiért megválasztották őket" - jelentette ki Louis Aliot, az FN második számú vezetője.
Aliot ugyanakkor a választási törvény reformját "nem túl demokratikusnak" nevezte. Kiállt az új alaptörvény mellett az FN elnökének európai ügyekért felelős tanácsadója, Ludovic de Danne is. "Ez (az alkotmány) válasz arra, ahogy az előző kormány elnyomta a 2006-os tüntetéseket." "Ha a magyaroknak nem tetszik, majd másra szavaznak a következő választáson" - magyarázta Danne.
A Le Monde cikke megemlíti, hogy az FN "történelmi kapcsolatokat" ápol a magyar szélsőjobboldallal, jelenleg a Jobbikkal egyeztetnek rendszeresen, bár Marine Le Pen, az FN elnöke némi távolságot szeretne tartani "a roma-és zsidóellenes párttal". Le Pen szerint a Jobbik túl radikális álláspontot képvisel Izrael és a Közel-Kelet kérdésében.