Hozzátette: az alkotmánybíróság jogkörének csökkentésével, valamint a bíróságok és a Magyar Nemzeti Bank átalakításával megszűnnek az eddig kontrollt gyakorló független intézmények.
Arról is beszélt, hogy az elhibázott gazdaságpolitika és a nemzetközi befektetői bizalom visszaesése arra kényszerítette a Fideszt, hogy bűnbakot keressen, és ezért hirdetett kollektív bűnösséget az MSZP és az előző rendszer vezetőire.
Tóbiás József szerint mostantól nem az egyes kormánytagok felelősségével kell foglalkoznia az MSZP-nek, hanem a kormány leváltására kell koncentrálnia.
Nyakó István szocialista képviselő azt mondta, szimbolikus volt az alkotmánybíróság döntése az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban. Azt mondta azért, mert ez volt az első benyújtott sarkalatos törvény, és szerinte a többi ilyen jogszabályra is ez a sors vár. Úgy fogalmazott, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság korlátozásáról és a vallási közösségek jogfosztásáról szóló törvény oda jutott, ahova való, a szemétdombra. Hozzátette, el kell távolítani az egyházügyi államtitkárt, és egy olyan javaslatot kellene benyújtani, amelyet széleskörű konzultáció előz meg.
LMP: A kormány megbukott
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője elmondta, az Alkotmánybíróság két olyan törvénnyel kapcsolatban is kifogásokat talált, amelyekre korábban az LMP hívta fel a figyelmet.
A kiemelt büntetőügyekkel kapcsolatos törvényben alkotmányellenesnek és nemzetközi szerződésekkel összeegyeztethetetlennek tartotta, hogy a legfőbb ügyész és a bírói testület vezetője szabadon terelgetheti az ügyeket a bíróságok között. Schiffer András szerint a kormány úgy akarja kicselezni az Alkotmánybíróságot, hogy alkotmányszintre emelik a kifogásolt pontokat. Figyelmeztetett, hogy a törvény ettől még sérteni fogja a nemzetközi jogszabályokat.
A médiatörvény esetében az Alkotmánybíróság az LMP majdnem minden kifogását jogosnak találta. Így aggályosnak találták például az írott sajtó állami felügyeletére, és a forrásvédelem korlátozására vonatkozó rendelkezéseket és a média és hírközlési biztos jogállására vonatkozó szabályokat.
Az egyházügyi törvénnyel kapcsolatos döntésről elmondta, az Alkotmánybíróság azért semmisítette meg teljes terjedelmében a jogszabályt, mert közjogi érvénytelenséget talált az egész jogalkotási folyamatban. Schiffer András szerint a testület azt az ellenzéki pártok által is kifogásolt gyakorlatot tartotta alkotmányellenesnek, hogy a kormány zárószavazás előtti módosításokkal bombázott szét kész törvényeket.
Azt mondta, tekintettel arra, hogy az elmúlt másfél évben a zárószavazások előtti módosításokkal történt a kormányzás, és ahogy fogalmazott, egy átfogó pofonsorozatot kapott Orbán Viktor kormánya ma az Alkotmánybíróságtól, kijelenthető, hogy a kormány megbukott. Hozzátette, a 2012-es költségvetésről szóló mai végszavazás elé is számos módosító érkezett, és ha az Alkotmánybíróság tarja az eddigi gyakorlatát, a költségvetés már azelőtt meg fog bukni, hogy kiderülne annak gazdasági tarthatatlansága.
Jobbik: ez csak csepp a tengerben
A Jobbik egyetért az Alkotmánybíróság (AB) hétfői három megsemmisítő határozatával, de ez "csak csepp a tengerben" - mondta el az MTI-nek Novák Előd.
A jobbikos politikus szerint elfogadhatatlan, hogy a tervek szerint januártól megszűnik a kormányzati intézkedések alkotmánybírósági kontrollja hiszen sem polgárok, sem önkormányzati képviselők, sem frakciók nem kezdeményezhetnek majd eljárást. A Jobbik éppen ezért szeretné ha legalább a folyamatban lévő ügyeket elbírálná az AB.
A konkrét ügyekkel kapcsolatban Novák Előd szerint annyi fog történni, hogy a kormány "alibiváltozásokat" eszközöl majd az egyházügyi és a médiatörvényben is és ezután is a jelenlegiekhez hasonló alkotmányellenes jogszabályokat fogadnak el a parlamentben, amelyeket aztán nem lehet újra megtámadni az AB előtt.