A fideszes képviselő arról a vitáról, hogy a választókerületek újrafelosztása kinek kedvez és kinek nem, azt mondta: szerinte ez csak olyan országokban jöhet szóba, ahol egyfordulós, a "győztes mindent visz" elve alapján működik a választási rendszer, kellően hosszú adatsor áll rendelkezésre arról, melyik körzetben szavaznak a bal vagy jobboldalra, és csak két politikai szereplő van.
Magyarországon ugyanakkor - folytatta - hat országgyűlési választás után csak négy körzetről lehet elmondani, hogy bármi történik, ott mindig a bal, vagy a jobboldal nyer. Ilyen a budapesti XII. kerület és a II. kerület, ahol a jobboldal győzött, akkor is, amikor lavinaszerű volt az MSZP győzelme, és ilyen a XIII. kerület két egyéni körzete, ahol akkor is a baloldal nyert, amikor a jobboldal mindent vitt - tette hozzá.
Kósa Lajos szerint ezért a tények nem támasztják alá azt a vélelmet, hogy itt bárki magának tudna kedvezni. "Persze lehet azt mondani, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, ez igaz is, de, hogyha a szentnek nincs keze, akkor nem tud maga felé hajlani" - fogalmazott.
A politikus - aki tíz fideszes képviselőtársával, köztük Lázár János frakcióvezetővel együtt jegyzi a javaslatot - hangsúlyozta: nem arról beszél, hogy van ilyen szándék, de mindegy is, hogy van-e vagy nincs, mert az mindenképpen megbicsaklik.
Kijelentette: az új területi beosztás alapján az nyer, aki a régi besorolás alapján nyert volna, és bár egyes körzetben lehet módosítás, de önmagában a területfelosztás nem befolyásolja az eredményt. Nem a körzetbeosztáson, hanem a pártok teljesítményén múlik, hogy ki nyer - tette hozzá.
A jelenlegi helyzet tarthatatlan
A fideszes képviselő a választókerületek újraszabályozását indokolva azt is hangsúlyozta, hogy a mostani helyzet mindenképpen tarthatatlan, mert a választópolgárok számát tekintve rendkívül aránytalanok a körzetek, és erre az Alkotmánybíróság is felhívta a parlament figyelmét. Hozzátette: másrészt a területi felosztás most egy olyan belügyminisztériumi rendeleten alapul, amely a szavazókörök számát sorolja fel, holott azóta már számtalanszor megváltozott a körzetek száma, így lényegében ma a szokásjog jelöli ki a választókörzeteket.
A javaslatról szólva hangsúlyozta, hogy annak kiindulópontja nem a jövőre vonatkozó spekuláció, hanem a 20 éves magyar parlamenti demokrácia tapasztalatai.
Arról, hogy a javaslat szerint az eddigi kétfordulós rendszert egyfordulós váltaná, azt mondta: a múltbeli tapasztalat azt mutatta, hogy nem volt még olyan választás, ahol a második fordulóban tudott volna fordítani egy politikai erő, ugyanakkor a két forduló közötti időszak nagy mértékben rongálta a pártokba és a demokráciába vetett bizalmat.
Példaként az 1994-es választást hozta, ahol az SZDSZ a két forduló között azt mondta, ha az MSZP egymagában tud kormányozni, akkor nem lépnek koalícióra, majd ezt mégis megtették. Kósa Lajos hangsúlyozta: az egyfordulós választás tisztább helyzetet teremt, hiszen a választásokat megelőzően kell kinyilvánítani a politikai preferenciákat.
Az ajánlószelvények rendszeréről Kósa Lajos azt mondta: a cédulák gyűjtésében az első két hétben még érdemben lehet a választópolgárokkal kapcsolatot tartani, az ezt követő időszak viszont már a "választási visszaélések ideje". "Itt jönnek elő a vett ajánlószelvények", a "gulyáságyú a falusoron a HM raktárából előszedett készletek rovására", "megy a kínai pólóosztás és minden az ég egy adta világon" - fogalmazott a politikus, megjegyezve, hogy ebben mindenki részes, ez nem egyetlen pártra jellemző.
Fontosnak tartotta, hogy a kettős állampolgárság bevezetésével a javaslat a határon túl élő magyaroknak is választójogot ad. Hozzátette: nem tartják alkotmányosan aggályosnak, hogy az állandó magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak az országos listára szavazhatnak, egyéni jelöltre nem.