Elfogadta a jövő évi költségvetés főösszegeit az Országgyűlés. A bevétel a tervek szerint valamivel több mint 14.323 milliárd, a kiadás csaknem 14.900 milliárd, míg a hiány 576 milliárd forint lesz. A bevételek és a kiadások az eredeti javaslathoz képest egyaránt 373 milliárd forinttal csökkentek, mivel a képviselők korábban szavaztak a büdzséhez benyújtott mintegy 450 módosító javaslatról. Az MSZP szerint a költségvetés főszámainak elfogadásával a gazdaságpolitikai irányváltás reménye is elveszett, az LMP pedig úgy véli: a büdzsé irreális számokra épül, és valószínűleg már az első félévben megbukik.
Emelte az alapkamatot a monetáris tanács
50 bázisponttal, 6,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A jegybank elnöke azt mondta: a tanács csak egyetlen ajánlattal foglalkozott, és azt, az 50 bázispontos emelést, egyhangúlag fogadták el. Simor András hozzátette: az elmúlt időszakban alapvetően a forintgyengülés miatt romlottak az inflációs kilátások. Hangsúlyozta: ha a helyzet nem változik, további kamatemelés is lehetséges.
Köznevelési törvény: nem várható koncepcionális változás
A kormány még nem döntött arról, hogy melyik, a köznevelési törvényhez benyújtott módosító indítványokat támogatja. A közoktatásért felelős helyettes államtitkár az InfoRádióban azt mondta: még tartanak a bizottsági viták, és a kabinet csak ezek lezárulta után határoz. Gloviczky Zoltán arról is beszélt, hogy koncepcionális kérdésekben nem számítanak változtatásra. Ezek között említette a pedagógusok szerepének erősítését, a nevelés jelentőségének hangsúlyozását, valamint az állami feladatvállalást a fenntartásban a tananyag-kijelölésben és az ellenőrzésben egyaránt. A köznevelési törvény tervezetéhez csak a Fidesz és a KDNP képviselői több mint 200 módosító indítványt nyújtottak be.
Lázár János a rezidensekről
A Fidesz-frakció szerint akuttá váltak a magyar egészségügyben a humánerőforrás és a munkavállalói gondok. A képviselőcsoport vezetője erről azután beszélt, hogy találkozott a Magyar Rezidens Szövetség elnökével. Lázár János azt mondta: komolyan kell venni a szövetség kéréseit és javaslatait. Úgy fogalmazott: ha egy rezidens nettó kétszázezer forintos bért kér, miközben Nyugat-Európában legalább ennek háromszorosát kaphatná meg, azt alaposan meg kell fontolni. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke azt mondta: céljuk, hogy még az idén megegyezzenek, és ne kelljen aktiválni azt a több mint 2500 felmondólevelet, amelyet mostanáig sikerült összegyűjteniük.
Tarlós egységes fővárost akar
A főváros vezetése 2014-ig szeretné rendbe tenni az összes olyan korábban indult beruházást, amelyet az uniós támogatás elvesztése fenyeget. A főpolgármester egy budapesti konferencián azt mondta: szeretnék törleszteni az olyan adósságokat, mint a Széll Kálmán tér rekonstrukciója vagy a római parti árvízvédelmi mű megépítése. Tarlós István az egységes fővárost nevezte a felemelkedés alapjának, és azt mondta: a városfejlesztési politika vezető elvei között van, hogy igazodni kell a reális igényekhez és a gazdasági környezethez.
PSZÁF-bírság az AXA-nak
Szabálytalan pénztári vagyonkezelés miatt 100 millió forint bírság megfizetésére kötelezte az AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.-t a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. A hatóság egyúttal felszólította az alapkezelőt a pénztári vagyonkezelési jogszabályok betartására. Az AXA nem fogadja el a határozatot.
Rálőttek Juhász Oszkárra
Rálőttek a Heves megyei Gyöngyöspata polgármesterére; Juhász Oszkár nem sérült meg. A történtekről maga a jobbikos politikus tett bejelentést a rendőrségen. Mint mondta, kétszer is rálőttek, amikor hétfő éjjel fél 12-kor kilépett a polgármesteri hivatal ajtaján. Juhász Oszkárt júliusban választották a Heves megyei község vezetőjévé, miután a falu korábbi független polgármestere áprilisban - egyebek között a településen kialakult etnikai konfliktus miatt - lemondott tisztségéről.
Breivik nem beszámítható
Nem beszámítható az oslói merénylő - ezt állapították meg szakvéleményükben a 77 ember meggyilkolásával vádolt Anders Behring Breivik büntethetőségét vizsgáló pszichiáterek. A jelentés szerint a 32 éves, szélsőséges nézeteket valló tömeggyilkos nem volt tettének tudatában. Anders Behring Breivik július 22-én előbb az oslói kormányzati negyedben robbantott fel egy pokolgépet, nyolc ember halálát okozva a merénylettel, majd a főváros közelében lévő Utoya szigetére ment, ahol egy ifjúsági táborban 69 fiatalt ölt meg.