Bírálja a jegybankot az Állami Számvevőszék - a nap hírei

Infostart
2011. november 23. 21:07
Semmiképpen nem hárítja a lakosságra egy esetleges bírósági döntés pluszkiadásait a kormány. Bírálja a jegybank tavalyi bérpolitikáját az Állami Számvevőszék. Megkezdte az új szakképzési törvényjavaslat vitáját az Országgyűlés.

Semmiképpen nem hárítja a lakosságra egy esetleges bírósági döntés pluszkiadásait a kormány - értesült az InfoRádió. Lázár János fideszes és Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető módosítási javaslata szerint, ha az Alkotmánybíróság vagy az uniós bíróság valamely ítélete a magyar államra fizetési kötelezettséget ró, akkor egy büdzsén kívüli hozzájárulást kell kivetni, a kabinet azonban kizárná ezt a lehetőséget.

Az Állami Számvevőszék szerint tavaly a jegybanktörvény előírásainak megfelelően működött a Magyar Nemzeti Bank, de bérpolitikai intézkedéseivel nem támogatta a kormány takarékossági célkitűzéseit. Az MNB 2010-es működésének ellenőrzéséről szóló jelentés szerint a jegybank gazdálkodása a létszámmal és a személyi jellegű ráfordításokkal nem felelt meg saját takarékossági célkitűzéseinek sem. A Magyar Nemzeti Bank megalapozatlannak tartja a kritikát.

Kartellgyanú miatt eljárást indított az OTP Bank, az Erste Bank, az MKB Bank, a Raiffeisen Bank, a CIB Bank, az Unicredit Bank és a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. ellen a Gazdasági Versenyhivatal. A hatóság közölte: a pénzintézetek szeptember 22-e után, csaknem azonos időpontban jelentősen, fél-2 százalékponttal megemelték lakossági jelzáloghiteleik kamatát, illetve magasabb kamatú új terméket vezettek be. A GVH szerint a döntések mögött egy bankok közti megállapodás áll. A Bankszövetség szerint a GVH vizsgálata nehezíti a devizahitelesekről formálódó megállapodást.

Csökkent a bankok nyeresége az első háromnegyedévben az előző év azonos időszakához képest - közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. A hatóság most közzétett gyorselemzése szerint ebben fontos szerepet játszott a portfolió minőségének romlása, valamint a végtörlesztés miatt várható veszteségekre képzett tartalék.

Sorsdöntő fordulópontnak tartja a szakképzési rendszer számára az új törvény megalkotását a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Czomba Sándor a javaslat általános vitájának kezdetén, az Országgyűlésben azt mondta: az átalakításra azért van szükség, mert egyre kevesebben vesznek részt a szakképzésben, a munkaerő pedig szerkezetében és létszámában sem felel meg a piac igényeinek. Az MSZP szerint a kabinet kivonná a szakképzésből a források 20 százalékát.

Az államfő szerint határon túli politika helyett nemzetpolitikára van szükség. Schmitt Pál a Magyar Állandó Értekezlet résztevőit fogadva arról beszélt: ennek alapja a jövőre hatályba lépő alaptörvény, amely egységes magyar nemzetről szól, továbbá a magyar állampolgársággal is kifejezett tényleges egység. Kövér László, az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: nincs eredményes magyar nemzetpolitika gazdaságilag erős és politikailag tekintélyes magyar állam nélkül.

Torontóban, Sydney-ben, Krakkóban és Eszéken akarja újranyitni a korábban bezárt magyar konzulátust a Külügyminisztérium - mondta a tárca közigazgatási államtitkára. Bába Iván elmondta: ezekben városokban, amelyekben jelentős számú magyarság él, a következő hónapokban újraindul a konzuli szolgálat, ha a költségvetési lehetőségek engedik.

A Tárki felmérése szerint megelőzte az MSZP-t a pártok rangsorában a Jobbik. A kutatás alapján a Fidesz-KDNP-t a teljes lakosság körében novemberben 23 százalék támogatta, míg az MSZP szimpatizánsai 10 százalékot tettek ki. A Jobbik támogatottsága novemberben 11 százalékos volt. Az LMP népszerűsége 4 százalékos, a Demokratikus Koalícióval a teljes népesség 2 százaléka szimpatizál. A biztos pártválasztók körében a Fidesz-KDNP 44, a Jobbik 22, az MSZP 20.

Az adójogszabályok átalakításával és az adminisztrációs terhek csökkentésével is támogatja a kormány a közúti fuvarozói szektort - közölte a Magyar Fuvarozói Fórumon Völner Pál a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint ugyanakkor nulla közeli gazdasági növekedés mellett kell végrehajtani a minimálbér és a szakmai bérminimum emelését, ami újabb adminisztrációs teherrel jár.

Háromoldalú tárgyalást kezdeményez az MSZP a BKV-ról. A szocialisták javaslata szerint az egyeztetésen Orbán Viktor miniszterelnök, Tarlós István főpolgármester és Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője venne részt. Tarlós István korábban sürgős segítséget kért a BKV helyzetének kiegyensúlyozásához a miniszterelnöktől.