2014-től jelentősen megnövekednek az Európai Unióban a kutatás-fejlesztésre fordítható források, a jelenlegi 53 milliárd euróról 80 milliárd euróra- mondta el a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a tudományos és technológiai szakdiplomaták konferenciáján. Cséfalvay Zoltán hozzátette: ezen felül a hét éves időszakban további 60 milliárd eurót szánnak a strukturális alapokból a kutatás-fejlesztési infrastruktúra bővítésére.
Az államtitkár szerint Magyarországon legalább 10 ezer új, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó munkahelyre van szükség ahhoz, hogy hazánk minél nagyobb eséllyel vegyen részt az uniós forrásokért folyó versenyben.
Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: egyre nagyobb a verseny a világban az innováció területén, és Európa egyre inkább lemarad az Egyesült Államok és Japán mögött. Az Európai Unióban a GDP 1,9 százalékát fordítják kutatás-fejlesztés-innovációra, míg az USA-ban 2,2 százalékot. Hozzátette: Magyarország az uniós átlagtól is elmarad, és 2020-ra azt vállalta, hogy a GDP 1,8 százalékát fordítja erre a célra.
A kormány tervei szerint jövőre átalakul az innováció finanszírozási rendszere. Cséfalvay Zoltán elmondta: a közepes és nagyvállalatok az innovációs járulékot teljes egészében befizetik az innovációs alapba, és az eddigi gyakorlattól eltérőn nem vonhatják le a kutatás-fejlesztésre szánt költségüket, hanem pályázati rendszerben igényelhetnek támogatást erre a célra.
Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta: a válság időszakában világossá vált, hogy felértékelődnek mindazok a területek, amelyek alaposabb tudást igényelnek. A tudománydiplomáciának különös jelentősége van azokban az országokban, köztük Magyarországon, ahol az anyagi lehetőségek korlátozottak. Magyarországnak szüksége van arra, hogy a hagyományos értékeit, köztük a tudományos kiválóságot hangsúlyozza - tette hozzá a helyettes államtitkár.
Hanganyag: Kaputa Júlia