Matolcsy: Pénzügyi védőhálóra van szükség - a nap hírei

Infostart
2011. november 20. 22:20
Az igazságügyi reform részét képező törvények elfogadásáról is dönt hétfőn az Országgyűlés. A nemzetgazdasági miniszter szerint a növekedési fordulathoz van szükség az IMF pénzügyi védőhálójára. Az Egyiptomba tervezett utazás elhalasztását javasolja a magyaroknak a Külügyminisztérium. A nap legfontosabb hírei november 20-án.

Az igazságügyi reform részét képező törvények elfogadásáról dönt hétfőn az Országgyűlés. A kormány tervei szerint a Legfelsőbb Bíróságot ezentúl Kúriának neveznék, vezetőjének személye elválna az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szerepét átvevő Országos Bírósági Hivatal elnökétől. Utóbbit a parlament választaná. Szintén hétfőn szavaznak a képviselők a megyei önkormányzati intézmények államosításáról. A kormány állami tulajdonba adná a megyei önkormányzatok vagyonát és intézményeit, cserébe az állam átvállalná a helyhatóságok adósságát. A Ház várhatóan elfogadja a jövő évi adótörvényeket, ezek értelmében a felső áfakulcs 27, az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke 37 százalék lehet jövőre.

A növekedési fordulathoz egy olyan pénzügyi védőhálóra van szükség, amely megvédi Magyarországot az eurózóna mélyülő válsága ellen, de nem növeli az államadósságot - így indokolta az IMF-fel tervezett új típusú együttműködést a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György a közszolgálati televízióban ismét hangsúlyozta: nem lehívandó hitelkeretről, hanem elővigyázatossági megállapodásról van szó. Hozzátette: a valutaalap elismeri, hogy 3 százalék alatt lesz a deficit, ha a 300 milliárd forint tartalékot is beszámítják.

Benyújtotta az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslatot a parlamentnek a fideszes Lázár János és a KDNP-s Harrach Péter. Ebben kimondanák, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, de az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével lehetővé válik az igazság érvényesítése.

Benyújtotta a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek a nemzeti erőforrás miniszter. A tervezet állami, egyházi és magán felsőoktatási intézményeket rögzít a jelenlegi struktúra alapján. A nemzetstratégiai célok megvalósítására kiemelt felsőoktatási intézményeket is kijelölhet a kormány.

Csak rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kaphatnak a következő évtől a megváltozott munkaképességűek a róluk szóló törvényjavaslat szerint. A megváltozott munkaképességűek ellátásaira az lenne jogosult, akinek egészsége legalább 40 százalékban károsodott. Rehabilitációs ellátást pedig az kaphatna 3 évig, akinek a foglalkoztathatósága helyreállítható.

Az LMP szerint veszélyeztetik Magyarország árvízi biztonságát a kormány átalakítási tervei. A párt emlékeztetett arra, hogy Jávor a kormányzat a közigazgatási eljárásról szóló törvénnyel a Belügyminisztérium fennhatósága alá rendeli a vízügy területi szervezeteit és a vízügyi igazgatóságokat, miközben a szakmai irányítás a Vidékfejlesztési Minisztériumban marad.

Újra vizsgálta a nevelőszülőknek és az utógondozott fiataloknak járó juttatások folyósítási gyakorlatát az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Szabó Máté állásfoglalásában ismét a normatív állami támogatás összegének növelésére kérte a kormányt.

Mintegy 800 roma számlálóbiztos vett részt az összeírásban - közölte a népszámlálás roma kampányának főkoordinátora. Setét Jenő elmondta: a cél az volt, hogy minél több cigány ember vállalja hovatartozását. Szólt arról is, hogy a kampány 80 millió forintba került. A pénzt a Nyílt Társadalom Intézet biztosította.

Az Egyiptomba tervezett utazás elhalasztását javasolja a magyaroknak a külügyminisztérium. A tárca az újabb kairói tüntetések után közzétett állásfoglalásában azt ajánlja, hogy akinek mégis halaszthatatlan dolga van ott, körültekintően szervezze meg utazását. Egyiptomban ismét összecsapások robbantak ki a reformok lassúsága miatt tüntetők és rendőrök között, 3-an meghaltak és csaknem ezren megsebesültek.

Az afrikai kontinensnek szóló apostoli buzdítást adott át 35 püspöknek és 7 vatikáni képviselőnek a pápa Beninben. A katolikus egyházfő azért választotta Benint a dokumentum átadására, mert a volt francia gyarmat egyike azon kevés afrikai országoknak, ahol többnyire békés az együttélés a keresztények, a muzulmánok és a hagyományos vallások hívei között.