Az OAH közlése szerint nagy valószínűséggel a budapesti Izotóp Intézet Kft.-től, szeptember 8. és november 16. között kerülhetett a légkörbe a jód 131-izotóp - állt az ENSZ atomenergia-felhasználást ellenőrző ügynökségének közleményében. A magyar intézet gyógyászati, kutatási és ipari felhasználásra állít elő radioaktív izotópokat.
A közlemény felidézte, hogy a légkörben mért izotópszint nagyon alacsony, és nem jelent egészségügyi veszélyt a lakosságra. "Ha valaki egy egész éven át belélegezné a mérésben kimutatott mennyiségű jódot, akkor éves szinten 0,01 mikrosievert terhelés érné a szervezetét. Összehasonlításként, az átlagos éves háttérsugárzás mértéke éves szinten 2400 mikrosievert" - közölte a bécsi székhelyű ENSZ-ügynökség.
Az eset okát még vizsgálják.
OKF: nem Magyarország okozta a nagyobb európai jódkoncentrációt
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerint nem a csillebérci jód-131 izotóp okozta a Csehországban és Európa más részein tapasztalt nagyobb jódkoncentrációt.
"Semmilyen, a megengedettől eltérő kibocsátás nem történt" - állapította meg a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a jód-131 izotóp kibocsátásával kapcsolatban elterjedt hírek hátterét vizsgálva, így a katasztrófavédelem nem látja indokoltnak lakosságvédelmi intézkedés elrendelését.
Az OKF az MTI-nek küldött csütörtöki közleményében azt írta: a Központi Fizikai Kutató Intézet csillebérci telephelyén található Izotóp Intézet Kft. hatósági engedély birtokában gyárthat izotópot, engedélyei összhangban vannak az Európai Unió előírásaival. Az elmúlt héten a Cseh Köztársaságban és Európa más államaiban mért megnövekedett jód-131-koncentrációt nem Magyarország okozta - tették hozzá.
A Csillebércen működő izotópgyár kéményén keresztül hónapokon át az elvártnál nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp - tudatta az Izotóp Intézet Kft. cégvezetője az MTI-vel korábban a nap folyamán, azt hangsúlyozva, hogy a lakosság egészsége nincs veszélyben, továbbá ez nem jelenti azt, hogy ők okolhatók a Közép-Európa légterében mért magasabb radioaktív sugárzásért. Környei József cégvezető úgy fogalmazott: Csehországban és Európa más pontjain az elmúlt napokban megemelkedett radioaktív sugárzás "nem származhat kizárólag tőlünk", de azt elismerte, hogy "valamennyi értékkel hozzájárulhattak".
A NAÜ múlt pénteken közölte, hogy alacsony szintű radioaktív sugárzást észleltek Közép-Európa több országában. Az ENSZ-szervezet akkor azt jelezte, hogy egyelőre nem tudta megállapítani a sugárzás forrását, ám úgy vélte, hogy az biztosan nem a fukusimai atomerőműből származik.
A jód-131 izotópot orvosi célra, elsősorban a pajzsmirigy vizsgálatára és gyógyítására alkalmazzák, amelyet az Európai Unióban csak néhány helyen, Lengyelországban, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban és Magyarországon gyártanak. A tellúr nevű elemet kutatóreaktorban besugározva jön létre a 8 napos felezési idejű jód-131 izotóp, amelyet speciális leválasztás és feldolgozás során lehet alkalmassá tenni orvosi felhasználásra.