A médiatörvény hatályos szabályozása szerint az újságírók kivételesen indokolt esetekben kötelezhetők az információkat adó forrásaik felfedésére. Az, hogy az egyes esetek ebbe a kategóriába taroznak-e, kizárólag a nyomozóhatóság megítélésén múlik és a sajtó képviselőinek nincs lehetőségük arra, hogy vitassák, fennáll-e a kivételes helyzet.
Jóri András kezdeményezi, hogy a médiatörvényt a jogalkotó módosítsa: a nyomozóhatóság alakszerű és bíróság előtt megtámadható határozatot hozzon arról, ha az információforrás felfedése a nyomozás vagy a bűnmegelőzés szempontjából kivételesen indokolt.
A sajtószabadság alkotmányos alapjogából következik, hogy a nyomozóhatóságok valóban csak kivételesen indokolt esetben kötelezzék a médiaszolgáltatókat, újságírókat információforrásaik felfedésére. Az alapjogokkal összefüggő kérdésekben a törvény betartását a bíróságnak kell ellenőriznie.
Az információforrás védelme területén ezt erősíti a strasbourgi esetjog is: az Emberi Jogok Európai Bírósága 2010-ben egy ügy kapcsán kimondta, hogy az újságíró forrásfelfedéséhez a végrehajtó hatalomtól teljesen független és pártatlan fórum - elsősorban bíróság - eljárása szükséges. Ezt szolgálja Jóri András javaslata.
Bár a médiatörvény ezen rendelkezéseivel kapcsolatos beadvány az Alkotmánybíróság előtt van, néhány konkrét eset tapasztalatai szükségessé tették, hogy azonnali jogszabály-változtatásra tegyen javaslatot az adatvédelmi biztos - zárul a közlemény.