Még mindig nem derült ki, pontosan hogyan akarja a kormány röghöz kötni az állami képzésben tanuló diákokat, az állami ösztöndíjszerződés részleteit ugyanis nem a felsőoktatási törvény, hanem egy kormányrendelet szabályozza majd. Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár korábban azt a példát mondta az InfoRádiónak, hogy ha valaki tíz évből hetet külföldön dolgozik, akkor fizetnie kellene.
Réthelyi Miklós erőforrás miniszter kedden nem beszélt a részletekről, csak azt mondta, hátrányos következményekre számíthat, aki külföldre megy dolgozni, miután végez.
Az oktatási államtitkár szerint napokon belül kidolgoznak két-három hallgatói szerződésmintát, a HÖOK képviselői ugyanis azt mondták, hogy ez a passzus mindaddig vitatott pont marad, amíg a hallgatói szerződés tartalmát nem ismerik.
Hoffmann Rózsa beszélt arról is, magától értetődő, hogy munkahelyet kell biztosítani, mert különben a szerződésnek az állam részéről nem lesz meg a feltétele. A szerződésről még tárgyalnak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával.
Hallgatói szerződést egyébként az önköltséges diákokkal is köthetnek - itt csak a költség egy részét vállalná át az állam. Egyéb esetben a hallgató kizárólag maga fizeti a képzés költségeit. Az majd később dől el, hogy mindez milyen szakon tanulókra vonatkozik.
Teljesítménytől függően a két rendszer között lesz átjárás. Államilag finanszírozott képzésben 12 féléven keresztül lehet tanulni, az osztatlan képzésben tanulóknál ez lehet 14 félév is, doktori képzésben résztvevőknél pedig hat. A törvénytervezet rögzíti azt is, el kell küldeni a szakról azt a diákot, aki a képzési idő másfélszerese alatt nem szerez végbizonyítványt, és szabályozza azt is, hogy a végbizonyítvány megszerzése után két évvel már csak feltételekkel lehet záróvizsgát tenni. Ha már öt éve megszűnt a hallgatói jogviszony, nem lehet záróvizsgát tenni.
Bár a korábbi hírek szerint az oktatási államtitkárság a jövőre nézve tudományegyetemekben és főiskolákban gondolkozik, a koncepcióban most még az egyetem is szerepel. Egy májusban kiszivárgott koncepcióban még az szerepelt, hogy az államilag finanszírozott egyetemek és főiskolák számát lényegében megfelezné a kormány, később már csak néhány vidéki főiskola integrációjáról szóltak a hírek - ebből 2012-ben nem lesz semmi. Létrejön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amelybe beleolvad a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Rendőrtiszti Főiskola. Ezen kívül más változás nem lesz, a sokat emlegetett Corvinus Egyetem önálló marad.
Hanganyag: Windisch Judit