A kormány többször is hangsúlyozta, hogy a tb-rendszerből csak azokat a nyugdíjkiadásokat akarja finanszírozni, amelyeket a korhatárt betöltött nyugdíjasoknak ad, a korhatár előtti nyugdíjakat viszont kiszervezi a Nyugdíjbiztosítási Alapból, és a központi költségvetésből finanszírozza. A kiadások nagysága nem változik, mindössze a kiadás szerkezete módosul, a költségvetésben pedig közel 500 milliárd forintnyi forrást kell biztosítani a korhatár előtti nyugdíjak és rokkantnyugdíjak kifizetésére.
A friss törvényjavaslat szerint 2011 végétől a korhatár előtti öregségi nyugdíj megszűnik, tehát ilyen néven ellátást már nem lehet folyósítani a jövőben. A már kiadott ellátások átalakulnak, a jövőben kiadandók pedig már az új név alatt lesznek kiadhatók (korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság).
A friss törvény szerint vannak azonban olyan esetek, amikor az ellátás mégis öregségi nyugdíjként folyósítható tovább. Ilyen, ha valaki a korhatár előtti öregségi nyugdíjat úgy kapja, hogy 1949-ben vagy azt megelőzően született, vagy ha szolgálati nyugdíjat kap, és 1954-ben vagy előtte született. Sőt még azok a nők is élvezhetik az öregségi nyugdíj biztosította jogokat, akik a szükséges szolgálati időt megszerezték.
Tehát az átalakulás a nyugdíjkorhatárt legkésőbb idén betöltő civileket és az 57. életévüket év végéig betöltő fegyvereseket csak annyiban érinti, hogy ellátásukat egységesen öregségi nyugdíjként (és nem például szolgálati nyugdíjként) kell folyósítani.
Azoknál a korosztályoknál, amelyek itt nem szerelnek, a korhatár előtti nyugdíjat korhatár előtti ellátásként vagy szolgálati járandóságként kell tovább folyósítani. A törvényjavaslat szerint a korhatár előtti öregségi nyugdíjakat, korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot a nyugdíjemelésekkel azonos mértékben kell emelni.
Fontos különbség, hogy a hatályos törvények szerint az ellátások (tehát nem a nyugdíjak) esetében a kormánynak lehetősége van arra, hogy az éves emelést saját maga határozza meg, esetleg ne is adjon emelést, vagy bizonyos feltételek fennállása esetén az ellátást csökkentse vagy megszüntesse. Egyelőre azt lehet látni, hogy 2012 elején mindenki kap nyugdíjemelést, még a korhatár előtti ellátást kapók is, ez viszont nem életbiztosítás, elképzelhető, hogy 2013-ban például, a szabályok megváltoznak.
A teljesség igénye nélkül még fontos változás, hogy a nyugdíjemelés metodikája is módosul. Miközben jelenleg egy gazdasági növekedéstől függő rendszer van érvényben, amely szerint minél nagyobb a gazdasági növekedés, annál inkább részesedhetnek a nyugdíjasok az infláció mellett a bérek emelkedéséből. A friss javaslat szerint viszont a jövőben csak az inflációnak megfelelően emelkedhetnek a nyugdíjak.
A módosítás igazán csak középtávon jelent újdonságot, hiszen a válság elhúzódása miatt a következő években nem lehetett volna olyan magas gazdasági növekedés (legalább három százalékos), amely infláció feletti emelést tett volna lehetővé.
A rokkantnyugdíjakkal kapcsolatban egyelőre törvényjavaslat nem érhető el, mindössze annyit lehet látni, hogy az Egészségbiztosítási Alaphoz átkerülő korhatár előtti rokkantnyugdíjak finanszírozásának javítására több intézkedést is hozott a kormány. Például, a Nyugdíjbiztosítási Alapból kap forrást az alap, miközben az egészségbiztosítási járulék is emelkedik. A részletes szabályozásra azonban még várnunk kell, ami eldöntené, hogy miként formálják át rendszert, hogyan akarják a felülvizsgálatokat elvégezni, vagy az újrafoglalkoztatást megoldani.