Drasztikusan visszaesett a fogyasztói bizalom

InfoRádió / MTI
2011. október 4. 18:46
A GfK komplex fogyasztói bizalom index (FBI) szeptemberben erőteljesen - 24 ponttal - csökkent az előző negyedévhez képest, jelenlegi értéke 130 pont, közelít a 2008. decemberi értékhez - áll a GfK Hungária kedden közölt felmérésében.

A közvélemény kutató MTI-hez eljutatott megállapításai szerint a háztartások borúsnak látják mind saját, mind az ország várható gazdasági-pénzügyi helyzetét. A vásárlási hajlandóság változatlan, a megtakarítások felhasználásával kapcsolatban viszont bizonytalanok a megkérdezettek. Tízből hárman alkalmatlannak tartják az időt hitelfelvételre, tízből heten pedig teljesen elutasítják azt.

A komplex fogyasztói bizalom index 2011 szeptemberében 130 pontra esett vissza az előző negyedévben mért 154 pontról és az egy évvel ezelőtti 176 pontról. (Az utóbbi FBI a legmagasabb volt 2008 szeptember óta.)

A fogyasztói várakozások indexe (FVI) ugyancsak jelentősen - 46 ponttal - csökkent az előző negyedévhez képest és értéke mindössze 141 pont. Az FVI csökkenése arra vezethető vissza, hogy egyaránt romlott a háztartások várható pénzügyi helyzetének és az ország várható gazdasági helyzetének megítélése. Ez utóbbi esetében különösen a rövidtávú, vagyis 12 hónapra vonatkozó várakozások romlottak.

A vásárlási hajlandóság indexe (VHI) júniushoz képest gyakorlatilag változatlan maradt 2011 szeptemberében: 0,3 pontos emelkedéssel jelenleg 118 ponton áll.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2011 szeptemberében némiképp rosszabb képet festenek, mint az előző negyedévben: a lakosság közel fele (46 százaléka) számít a munkanélküliség növekedésére, míg korábban 41 százalékuk vélekedett így.

Az inflációs várakozások kedvezőtlenebbül alakulnak mint júniusban, a lakosság túlnyomó része (91 százalék) az árak emelkedésére számít. A válaszadók többsége mintegy 10 százalék körüli áremelkedést vár.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is pesszimisták: a megkérdezettek több, mint fele (56 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, vagyis reáljövedelme csökkenését prognosztizálja.

A GfK Hungária felmérése szerint növekedett a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, minden második megkérdezett alkalmasnak tartja a körülményeket ahhoz, hogy lakást vásároljon - az így vélekedők aránya eléri az 55 százalékot. A lakosság fele (51 százalék) jó befektetésnek tartja a lakásvásárlást.