A Népszabadság arról ír, hiába intették óva a szakértők a kormányt, hogy ne alakítson ki nagy különbséget a közmunkások és a minimálbéresek jövedelme között, mert azzal feszültséget teremt a munkaerőpiacon, mégis ez történik. A közmunkáért 2012-ben 57 ezer forintot adnak, a minimálbér ennél 61,4 százalékkal lesz nagyobb. A veszélyt az jelenti, hogy ennél a jövedelmi kategóriánál - ide sorolva a garantált bérminimumot is, ahol 30 ezer forint lesz az eltérés - a cégek könnyebben döntenek anyagi megfontolásból a dolgozók között, így előállhat az a helyzet, hogy a korábbi munkavállalókat elbocsátják, helyükre pedig közmunkásokat vesznek fel. A versenyszféra szereplőit ugyanis maga a kormányfő biztatta, hogy adjanak feladatot a közmunkásoknak. A kockázat ismert a kormány előtt, ezért várhatóan a minimálbér emelésénél is számíthatnak kompenzációra a foglalkoztatók.
Nem támogatja a főváros villamos- és trolibusz-beszerzési tenderét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mert annak 118 milliárd forintos forrásigénye egyedül több mint a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban a közlekedés operatív programban a városi és elővárosi közlekedésre fordítható 98 milliárd forintos keret - írja a Magyar Nemzet. A lap szerint minderről Fellegi Tamás fejlesztési miniszter levélben tájékoztatta Tarlós Istvánt. Ebből az összegből a tárcának nemcsak Budapest közlekedését kell támogatnia, hanem a MÁV és a GYSEV, sőt, akár a Volán társaságok és a helyi tömegközlekedési cégek fejlesztési igényeit is. A lap úgy tudja: ha a főváros nem szabja át igényeit, Fellegi Tamás miniszter csak megszorításokkal tudná támogatni a változatlan formában elé kerülő projektet.
Az Index arról ír, hogy a bécsi városháza egy új ötlettel indította útjára a város jelzőlámpáinak felülvizsgálatát: megszavaztatta a város polgárait a tíz legidegesítőbb lámpáról. Budapesten Tarlós István főpolgármester jelentett be jelzőlámpa-forradalmi lépéseket, ám erről nem kérdezték a fővárosiakat, ezért most megtesszük mi. A hírportál munkatársai első körben szerkesztőségen belül néztek körül, második körben olvasói javaslatokat várják az idegesítő lámpákról.
A Napi Gazdaság arról közöl cikket, hogy az államháztartás idei hiánya a tervezett 1184 milliárd forint lesz - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. A kiadásokba nem számolták bele a MÁV, a BKV 400 milliárdos konszolidációját, az áfa-visszatérítéseket. Az államháztartási hiány nyolchavi hiánya több mint másfél ezer milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett összeg 130 százaléka, szeptemberre a kormány pedig a hiány további emelkedésére számít.
A Portfolio arról ír, hogy a világ a következő pénzügyi válság előestéjénél áll, melynek epicentrumában az államadósságok állnak - mondta Mohamed El-Erian, a világ legnagyobb kötvényalapját kezelő PIMCO vezérigazgatója. A szakértő szerint a francia bankok egy egész Európára kiterjedő bankválságot okozhatnak, ha a helyzetet nem kezelik időben. Mohamed El-Erian úgy látja, hogy a francia bankok egész Európában egy banki válságot generálhatnak, ami tovább súlyosbítja az államadósság csapdát, újabb recessziót szülhet és érdemben ronthatja a világgazdaság kilátásait, ezért Európának gyorsan kell cselekednie, hogy stabilizálja bankrendszerét.
A Pénzcentrum oldalán arról lehet olvasni, hogy a portál munkatársai eheti sorozatukban bemutatták, hogy alakult az elmúlt években a hazai kisvállalkozások hitelezési helyzete, hogy milyen gondot okozhat az árfolyamingadozás, és mit lehet tenni ellene. A Pénzcentrum most kéri olvasóit, tegyék fel kérdéseiket, osszák meg velünk problémáikat a témában: a felmerült kérdésekre szakértők válaszoltak. Az egyik legjellemzőbb kérdés az volt, hogy mit tegyünk ha időközben a fokozódó válság hatására megszűnik az euró, de szakértők szerint ennek valószínűsége minimális.
Hanganyag: Szabó Gergõ