"A kettes számú intézkedés, hogy vezessük be az egykulcsos családi jövedelemadót, amelyre két év alatt állunk át úgy, hogy ennyi idő alatt 1,3 millió munkavállalót vonunk be az adórendszerbe, és ennyi idő alatt kivezetjük a rendszerből az adójóváírás intézményét" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök tavaly júniusban a Parlamentben. A kormányfő októberben viszont egy televíziós interjúban arról beszélt, egy év alatt akarja kivezetni az adójóváírást, de erről még vita zajlik. Az idei évre vonatkozó adótörvényben az adójóváírás ütemezéséről nem írtak, viszont a szuperbruttó kivezetését 2013-ra tették. Ehhez képest mindkét elem jövő év elejétől szűnik meg a legfrissebb bejelentések szerint.
Idén nyáron a miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy az egykulcsos adórendszer marad. Augusztus közepén azt mondta, hogy a cél a legegyszerűbb, legátláthatóbb rendszer, míg szeptember elején, a Sándor Palotában arról beszélt, hogy "nem vagyunk hajlandók visszalépni a többkulcsos adó felé".
Kedden kora délután a miniszterelnök egyeztetett munkaadói és munkavállalói szervezetekkel. Az ezt követő sajtótájékoztatón Orbán Viktor kiemelte: a munka törvénykönyve és az adórendszer változtatásai miatt senkinek sem csökkenhet a keresete.
Kompenzáció
Néhány órával később a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből kiderült, a bruttó 202 ezer forintnál többet kereső munkavállalóknak átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetniük. Ezzel a befizetéssel azokat kompenzálják, akik rosszul járnak jövőre. A hozzájárulás mértéke nem ismert, csak annyit tudni, az addigi adóterheknél alacsonyabb mértékű lesz.
A kompenzációs rendszer működéséhez a kormány a bevételi erőforrásokat a személyi jövedelemadó rendszerén belül kívánja biztosítani. Mindaddig, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelemkiesést okoz, addig az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű, átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202.000 forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak. Az intézkedés csak az értékhatárt meghaladó részt érinti - olvasható a keddi közleményben.
A miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter a Duna TV-ben arról beszélt, a kompenzáció az emberek számára egyszerű, az államnál pedig nem eredményez többlet bürokráciát.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádiónak azt mondta, ez egy második adókulcsra hajaz, míg Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-nek arról beszélt, ez "csendes beismerése annak, hogy mégis szükség van a kétkulcsos adórendszerre". Kérdéses, hogy hogyan történik a kompenzáció, mennyi lesz, illetve sávos lesz-e, vagyis, a bruttó kereset növekedésével emelkedik-e - emelte ki.
Kevesen fizethetik
A minimálbér 92 ezer forintra emelése nagyjából azt a számítást tükrözi, hogy nominális szinten mekkora béremelés kell ahhoz, hogy ez a réteg ne kapjon kevesebb pénzt az adómódosításokkal - mondta az Indexnek Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary adótanácsadó cég partnere. A cég saját számításai korábban hasonló eredményt hoztak - ez viszont azt is jelenti, hogy a minimálbéreseknek csak nominálisan lesz annyi pénzük, mint most, az inflációval az emelés nem számol, hangsúlyozta a szakértő.
A valamivel minimálbér felett keresők lehetnek azok, akik elsősorban rosszul járnak az adómódosítással - számukat nem lehet pontosan megbecsülni, de a bejelentés sok egyéb kérdést is nyitva hagy ezzel kapcsolatban. Hegedűs Sándor szerint ilyen az, hogy kinek kell a kompenzációért jelentkeznie: ha a munkavállalónak, aki ebben a kereseti rétegben jellemzően kevésbé tájékozott - esetleg nehezebben boldogul az ügyintézéssel -, gyaníthatóan kevesebb lehet a jelentkezők száma, mintha a feladatot részben a munkaadókra terhelné a kormány.
A kompenzáció nagysága is kérdéses, itt ráadásul Hegedűs Sándor szerint valószínűleg olyan megoldást kell figyelembe venni, ami az idei év első nyolc hónapját tekinti bázisnak: a mostani bejelentés után ugyanis könnyen indulhat egyfajta játék a bérekkel, aminek eredményeképpen magasabb lehet a kompenzálandók köre és a kompenzáció egy adott munkavállalóra jutó összege.
Ennek fényében nehéz belőni azt a kulcsot, amivel a 202 ezer forint feletti jövedelemmel bíróknak számolniuk kell. Hegedűs Sándor ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a kormány meglehetősen szűk rétegre tervezi hárítani a kompenzáció költségét, a 202 ezer forintnál alig magasabb átlagbér feletti jövedelemről ugyanis mindössze a 4,5 millió szja-bevallás tíz százaléka, 450 ezer darab szól, azaz a valamilyen formában szja-köteles jövedelemmel bírók töredéke fizeti majd a plusz terhet.
Hanganyag: Windisch Judit