Adó- és járulékemeléseket jelentett be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a jövő évi költségvetés sarokszámait ismertetve. Eszerint jövőre az áfa 25-ről 27 százalékra nő és másfél százalékponttal emelkedik a munkaadói egészségügyi járulék. Ennek alapja a munkabér lesz, de a munkaadó köteles legalább a minimálbér másfélszerese után fizetni. Jövőre baleseti különadót fizetnek a biztosítók és az online szerencsejátékra is adót vet ki a kormány. A kabinet másfél százalékos GDP-növekedéssel számol, tartja magát a 2 és fél százalékos GDP-arányos hiánycélhoz, az infláció azonban a kormány számításai szerint jövőre éves átlagban 4,2 százalékos lesz, magasabb a vártnál.
Az ellenzéki pártok szerint újabb megszorító csomagot jelentett be a nemzetgazdasági miniszter. Az MSZP úgy véli: a költségvetési terv az eddig is növekvő árakhoz és csökkenő keresetekhez vezető kormányzati gazdaságpolitika folytatása. Az LMP arra figyelmeztetett, hogy az áfa-kulcs az Európai Unión belül sehol sem éri el a 27 százalékot, az áfa-emelés a párt szerint rontja a fizetési fegyelmet, a tej és a kenyér kivételével az élelmiszereket is drágítja, és lassítja a növekedést. A Jobbik úgy látja, hogy a gazdagoknak kedvező egykulcsos adórendszer és az erőltetett államadósság-visszafizetés árát ismét a szegényekkel és a középosztállyal fizettetik meg.
Október 20-a után is igényelhetnek vissza áfát az erre jogosultak - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A parlament elé pénteken benyújtott törvényjavaslat értelmében az adózó az október 20-ig benyújtható kérelemben, vagy ettől a határidőtől függetlenül, a rá vonatkozó szabályok szerint előterjesztett bevallásában érvényesítheti a visszaigénylési jogát. Az 1 millió forintig terjedő visszatérítéseket az adóhatóságnak 30 napon belül, az 1 millió forint felettieket 45 napon belül kell teljesítenie.
Benyújtotta a parlamentnek a devizahitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztéséről szóló törvényjavaslatot a fideszes Rogán Antal. A javaslat a korábbi bejelentéseknek megfelelően 180 forintos svájci frank-, 250 forintos euró- és 2 forintos japánjen-árfolyamon teszi lehetővé magánszemélyek számára a devizaalapú hitel egyösszegű végtörlesztését, ha a kölcsön fedezete ingatlanalapú jelzálog.
Jogvédő szervezetek szerint jogellenesen tiltotta meg a rendőrség a szeptember 29-től tervezett szakszervezeti demonstrációkat. A Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság is azt hangsúlyozza, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény szerint a bejelentéshez kötött rendezvény csak akkor tiltható be, ha a rendezvény súlyosan veszélyeztetné a bíróságok működését, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A rendőrség a közlekedés súlyos akadályozásával, illetve az Országgyűlés munkájának veszélyeztetésével indokolva tiltotta be a demonstrációkat. A szakszervezetek bíróságon támadják meg a rendőrségi határozatot.
Szocsiban aláírták a Magyarországon is áthaladó Déli Áramlat gázvezeték részvényesi megállapodását. A Déli Áramlattal összefüggő stratégiai együttműködés további formáiról a Gazprom vezetőivel tárgyalt Moszkvában Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. A megállapodás értelmében a két fél - magyar vállalatok bevonásával - haladéktalanul megkezdi az egyeztetéseket. Fellegi Tamás a találkozón hangsúlyozta: Magyarország - az Európai Unió tagjaként - támogatja a Nabucco projektet is.
Októberben döntenek a Görögország megmentésében résztvevő partnerek a mentőcsomag újabb részletének odaítéléséről - így határoztak az eurózóna pénzügyminiszterei a lengyelországi Wroclawban tartott tanácskozásukon. A 8 milliárd eurós részlet az ország pénzügyeinek áttekintése után lenne esedékes, de a mentőakcióban résztvevő euróövezet és a Nemzetközi Valutaalap is halogatja az értékelést, mivel a görög helyzet az euróövezet jövője szempontjából is egyre bonyolultabb.
A közelgő görög államcsődre figyelmeztetnek a Reuters által megkérdezett elemzők. A több mint 50 gazdasági szakember 65 százaléka véli úgy, hogy tönkre megy a görög állam, és a megkérdezettek fele szerint ez akár egy éven belül is bekövetkezhet. A válaszadók 40 százalék esélyt adtak arra, hogy közös európai kötvényt bocsátanak ki a pénzügyi válság megoldására. Ez annak ellenére magas arány, hogy a német alkotmánybíróság gyakorlatilag megtiltotta Berlin részvételét egy ilyen programban.