Az Origónak egy minisztériumi forrás azt mondta, hogy ha az egymilliónál több devizahiteles jó része inkább forintban tartozna, akkor a kormány visszanyerné az árfolyam-politikával kapcsolatos mozgásterét. A gyengébb forinttal ugyanis erősíteni lehetne az exportra termelő hazai cégeket, viszont gondot okozna a hiteleseknek.
Az Origo úgy tudja, a lovasberényi kormányülésen Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György gazdasági miniszter is azzal érvelt, hogy ezért érdemes felvállalni a kockázatot.
A Portfolio.hu elemzője nem gondolja, hogy ez lehet a devizahitel végtörlesztéses technikának az igazi mozgatórugója, mert ebből a szempontból ez az eszköz nem bizonyul hatékonynak. Madár István szerint nem nyerné vissza a kormány az árfolyam-mozgás szabadságát, de ha mégis, akkor az infláció felpörgetésén kívül semmilyen más haszna nem lenne ennek.
Az elemző felhívta a figyelmet arra, nemcsak a lakosságnak, hanem a vállalatoknak és az államnak, ezen belül az önkormányzatoknak is jelentős a devizadósságuk, a forint gyengülése számukra további veszteséget okozna.
Ráadásul az exportot elsősorban az befolyásolja, hogy mekkora a külső kereslet, ami most csökken - figyelmeztetett Madár István, emlékeztetve arra is, hogy a másik közhelyszerű állítás, amely szerint az infláció segít a költségvetés helyzetének javításában, emeli a forintgyengülés kockázatát, az inflációs nyomásnak pedig ellenállna a Magyar Nemzeti Bank.
Madár István szerint bedöntené a bankrendszert, ha az önkormányzatok is nyomott árfolyamon végtörleszthetnék a devizaadósságukat.
Bár Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben azt mondta, megvizsgálták a jogi helyzetet, és "a magyar jog lehetőséget ad a döntésre", az koránt sem egyértelmű, milyen kockázatokkal számol a kormány.
Az Index és az Origo is megszerzett olyan elemzést, amely szerint a közigazgatási tárca azzal számol, az Európai Bíróság biztosan jogellenesnek találja majd a tervezetet. Egy különbség van: az Index arról írt, hogy az Alkotmánybíróság is megsemmisítheti az erről szóló törvényt, az Origo szerint viszont a közigazgatási tárca úgy véli, beszorítható a módosítás az alkotmányos keretek közé.
A Magyar Bankszövetség már közölte, hogy ha a parlament elfogadja a törvényt, az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz is fordul majd.