Hogyan lehetnek hatékonyabbak a bíróságok?

Infostart
2011. szeptember 5. 05:59
Speciális, egyes szakterületekre koncentrálódó szervezeti egységek létrehozását javasolja az InfoRádiónak adott exkluzív interjúban a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese. Szemán Felicitász szerint így meg lehetne oldani, hogy a nem peres és a kiemelt ügyekben az átlagosnál nagyobb hatékonysággal szülessenek ítéletek. Emellett szükség van reformokra is - tette hozzá.
Nagyon sok a bizonytalanság a Fővárosi Bíróság körül is az utóbbi időben. Hogyan tudnak így megfelelő ítéleteket hozni? Volt olyan bíró, aki bekopogott Önhöz, és azt mondta, hogy ilyen körülmények között inkább fölmond, vagy a helyzet nem hat az ítéletekre?

Abban teljesen biztos vagyok, hogy a konkrét ügyben hozott érdemi döntésre nem hat és nem is hathat ki az, hogy a bírósági szervezet és a Fővárosi Bíróság körül éppen milyen változások készülnek, vagy vannak folyamatban.

A bírósági szervezetnek lételeme a stabilitás. Akkor tudjuk a folyamatos konfliktushelyzetben lévő állampolgárok ügyeit megfelelően koncentrálva megoldani, ha a hátterünk stabil. Ugyanakkor reformok nyilvánvalóan szükségesek, mindig változásokat hoznak, amelyek mindig megráznak minden szervezetet. Ezzel együtt őszintén bízom abban, hogy a jogalkotó majd most a sarkalatos törvényekben olyan reformokkal áll elő, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a bíróságok működése az állampolgárok számára érzékelhetően jobb legyen. Remélem és bízom abban, hogy ezek a törvények építkezni fognak, a jogbiztonságot szolgálják majd, eredményorientáltak lesznek, olyan változásokat hoznak, amelyek a bíróság működésében pozitív hatásokat eredményeznek.

2011. január 1-jétől elnökhelyettesként vezeti a Fővárosi Bíróságot. Milyen eszközök vannak a kezében? Az elnöki posztra többször írtak ki pályázatot, de mindegyik sikertelen volt, és most moratórium van, tehát nem lehet új elnököt kinevezni. Milyen helyzetet szül ez a Fővárosi Bíróságon belül?

Ez a helyzet a technikai részét tekintve példa nélküli, nem emlékszem, ha valaha előfordult volna ilyesmi a Fővárosi Bíróságon. Ezzel együtt az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyzet alapvetően kezelhető.

Kezdjük azzal, hogy milyen hatáskörrel dolgozom. A bírósági szervezeti törvény szerint teljes jogú elnöki hatáskörrel, hiszen ha elnök nincs, csak elnökhelyettes, akkor az előbbi jogkörét az utóbbi gyakorolja. Tehát elvileg minden intézkedésre lehetőségem van, amelyre egy elnöknek, de ennek a másik oldala is igaz, vagyis felelős is vagyok minden intézkedés meghozataláért.

Ettől persze nem egyszerű ez az időszak. Miért tudjuk mégis áthidalni? Ennek két oka van. Az egyik az, hogy a bírói viszonylag szervezett ügyviteli alapokon álló, önálló munka, tehát a bíró akkor is be fog menni az általa kitűzött időpontban a tárgyalóterembe, és intenzíven viszi az ügyét, ha a bíróság vezetésében éppen kisebbfajta interregnum van. A másik ok pedig az, hogy a vezetőtársaimmal meglehetősen szoros szövetséget alkotunk. Minden szervezeti egységnek megvan a szakmai és egyéb vezetője, együtt dolgozunk, a feladatokat leosztottuk. Mindenki fokozottan felel a területéért.

Ezzel együtt, még ha teljes létszámban dolgozna a Fővárosi Bíróság vezetése, akkor is nehéz lett volna az elmúlt félév, mert rengeteg minden történt. Volt például intenzív OIT-vizsgálat, amely kiterjedt a Fővárosi Bíróság igazgatási, ügyviteli, pénzügyi-gazdasági ügymenetére, hogy előkészítse az új elnök munkáját. Az előkészítés megtörtént - de elnök pillanatnyilag nincs.

A pénzügyi vizsgálat - számomra nem meglepő módon - egyébként azt állapította meg, hogy a Fővárosi Bíróság gazdálkodása az elmúlt öt évben szabályszerű és takarékos volt, bár persze forráshiányos, mint minden bíróságé, de erről nem mi tehetünk.

Emellett meg kellett küzdenünk a kiemelt ügyekkel, a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos problémával, be kellett számolnom a Fővárosi Bíróság 2010 évi működéséről, biztosítani kellett ezekhez a vizsgálatokhoz a háttérmenedzsmentet. Március 1-én hatályba lépett a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló t (Bsz.) módosítása, amely jelentős feladatokat rótt ránk részben a bírók értékelésében, részben a teljes pályáztatási rendszer és struktúra átdolgozásában. Próbáltuk kezelni például a Pesti Központi Kerületi Bíróságon felhalmozódott végrehajtási hátralékot, álláshely-átalakításokkal és -átcsoportosításokkal, belső erővel segíteni a Fővárosi Bíróság polgári kollégiumának I. fokú csoportján, illetve a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon.

Tehát a lényeg az, hogy minden jogszabályváltozástól és reformelképzeléstől függetlenül zajlik nálunk az élet. Ennek a szervezése érdekében mindent meg kell tennünk. Õszintén remélem, hogy ezt meg is tettük, és közben odafigyeltünk, mint a statisztikai adatok mutatják, a működési mutatókra is.Hogyan lehetne a Fővárosi Bíróság helyzetét rendezni?

Nagyon fontosnak tartom, hogy javuló tendenciát mutat 2011 első félévében a Fővárosi Bíróság működése, az ügyhátralék ledolgozása megkezdődött, és gyorsulunk. A nyugdíjkorhatár változása miatt 2012 első félévében minimum 52 bíró fogja elhagyni a bíróságunkat, de véleményem szerint több, 52-80, adott esetben akár 100 tapasztalt bíró is távozhat, akiket pótolni kell.

A 2011-ben hatályba lépett, kiemelt ügyekre vonatkozó törvény és szabályozás leginkább a Fővárosi Bíróságot érintette az országban. Ebben a helyzetben a bírósági szervezet általános problémáit úgy lehet a leghatékonyabban, leginkább költségkímélően megoldani, ha az ítélkezés egyharmadát kitevő fővárosi ítélkezés problémáit kezeljük. Sokat gondolkodunk mi is a Fővárosi Bíróságon, milyen irányban tudnánk továbblépni annak érdekében, hogy gyorsan és költséghatékonyan javítsuk a helyzetünket.

Mindenekelőtt az eljárásjogi kérdésekre helyezném a hangsúlyt. Polgári ügyekben a hatáskörváltozást és az ügyek befejezésében az ügyfelek érdekeltségét kellene előmozdítani az eljárási jogszabályokban, büntetőügyekben pedig a vádlottak távollétének és a tényállások felderítésének a problémáját kellene az eljárási módosításokkal kezelni.

Nagyon fontos, hogy minden hatásköri és illetékességi változtatást összhangba kell hozni az infrastruktúrával. A bírósági épületek nincsenek gumiból, a Fővárosi Bíróság problémáinak oka az országos bírói létszám aránytalan elosztása. A mi javaslatunk mindenképpen az országos bírói létszám arányosítása.

Olyan javaslataink is vannak, hogy speciális, egyes szakterületekre koncentráló bíróságokat lehetne kialakítani a Fővárosi Bíróságon, bírósági szervezeti egységeken. Például, létre lehetne hozni a szabálysértésekre, a nyomozóbírói feladatokra, a büntetés-végrehajtási ügyekre egy szervezeti egységet, ami a főváros egész területén intézné ezeket a feladatokat. Létre lehetne hozni egy szervezeti egységet a nem peres ügyek számára - itt elsősorban a végrehajtási ügyeket tudom említeni. És bizony megfontolandó lenne a kiemelt ügyekre egy külön szervezeti egység létrehozása. Bírói csoportokban dolgozva az átlagosnál nagyobb hatékonysággal tudnánk megküzdeni ezekkel az ügyekkel.

Ön meddig vezetheti így a Fővárosi Bíróságot? Pályázott az elnöki posztra?

2014 nyaráig szól az elnökhelyettesi kinevezésem, de remélem, ez a "szingli állapot" addig nem mard, bár elvileg megvan rá a lehetőség. A kinevezési moratórium az ez év végéig tart, tehát szerintem azért a jövő év első felében ezen a helyzeten jelentős változásokra lehet számítani. Pályáztam az elnöki posztra, minden alkalommal pályáztam.

Hanganyag: Kálló Izabella


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Szemán Felicitász
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást