1985 óta dolgozom kisebb-nagyobb megszakításokkal a Fővárosi Bíróságon. Bátran állíthatom, hogy azóta ez lett a legleterheltebb bíróság. Ha az egy bíróra eső statisztikai adatokat nézzük, a Fővárosi Bíróság mindig az első három helyen állt az idő alatt. Ez azt jelenti, hogy 150-200, időnként 200 fölötti üggyel dolgozik egy-egy bíró.
Az elmúlt években gyorsult-e, és ha igen, akkor mennyire az ítélkező munka? Mennyi idő alatt tudnak befejezni egy-egy eljárást?
Mindig vannak és lesznek is olyan ügyek, amelyek nagyon hosszú ideig tartanak. 2011 első félévében megkezdődött egy elmozdulás, elkezdtük csökkenteni az ügyhátralékot, javult az eljárások időszerűsége, és lassan csökken az egy bíróra jutó ügyek száma. Június végére a januári állapothoz képest, kerületi szinten négyezerrel kevesebb a polgári, kétezerrel a büntetőperünk, fővárosi szinten pedig hatszázzal kevesebb a polgári, kétszázzal a büntetőper, és ezerrel kevesebb a folyamatban lévő közigazgatási ügyek száma. Kritikus pont viszont bizony a felszámolási ügyek helyzete, ahol részben szabályozási problémák eredményeként is már januárhoz képest 15 ezerről 17 ezerre növekedett a folyamatos ügyek száma. Ez lassan eléri a kezelhetetlenségi szintet, és itt jogalkotói segítségre várunk elsősorban.
Miért ilyen sok az ügy?
Talán törvényszerűen következik abból, hogy a cégek bejegyzése egyre egyszerűbb lesz, gyorsul, és ha azon a területen gyorsítunk, akkor vélhetően a cégek megszűnése terén is szaporodni fognak az ügyek. A másik ok a gazdasági válság.
Nagyon pozitívak a számok. Mi várható jövőre, hiszen módosult a büntető-eljárásról szóló törvény?
A Fővárosi Bíróságnak a következő az egyik legnehezebb féléve lesz. Egyrészt azért, mert nagyon szeretnénk megőrizni e pozitív tendenciákat, másrészt azért, mert egyidejűleg két olyan problémát kell kezelnünk, amilyenhez hasonló az elmúlt években nem volt. Az egyik az, hogy a nyugdíjazási szabályok alaptörvényhez kapcsolódó változása miatt 52 bíró fog nyugdíjba menni a Fővárosi Bíróságról. 740-en vagyunk, ez látszólag nem nagy szám. De ha figyelembe vesszük, hogy ez az ítélőtáblán, a Legfelsőbb Bíróságon is meg fog történni, aminek elszívó hatása lesz, akkor bizony arra számítok, hogy 80-100 körül lesz azoknak a bíráknak a száma, akik 2012-ben el fogják hagyni a Fővárosi Bíróságot.
Nyilván személyiségi jogokra hivatkozva nem lehet neveket mondani, de azt lehet tudni, hogy például tanácselnökök vagy nevesebb bírók elhagyják-e a bíróságot január elsejével? Kollégiumvezetők például, vannak a távozók között?
Igen, a nyugdíjazás a két legfajsúlyosabb, legjelentősebb kollégium vezetését is érinti - a polgári és a büntető kollégiumot -, és fővárosi első fokú szintet, ahol az ügyeket másodfokon bírálják el, illetve ahová kiemelt ügyek kerülnek. És a bírákat pótolni nem elég darabszámra, a szaktudásnak, élettapasztalatnak fokozott értéke van. Hiába vannak kinevezésre alkalmasnak tűnő titkárok, akik betöltötték a 30. életévüket, ők nem ott fogják kezdeni, ahol egy 20-30-40 éves tapasztalattal rendelkező bíró abbahagyta. Ráadásul a létszámpótlást, az álláshelyek pályáztatását nagyon gyorsan kellene csinálni. Száz bíró lecserélése minimum tízezer ügymenetet érint, úgyhogy nagyon résen kell lennünk, és a pályáztatást gyorsan bonyolítani.
Elkezdődtek már az ezzel kapcsolatos feladatok? Ítéleteke el kell-e halasztani, vagy a bírónak be kell fejezni egy-egy adott ügyet?
A szabályozás azt a lehetőséget biztosítja, hogy a bírák egy része 2012. június végén, a másik része december végén hagyja el a szolgálati helyét. Ebből következően jelentős számban vannak olyanok, akik a szervezet érdekeit szem előtt tartva nem kértek munkavégzés alóli felmentést, és az utolsó percig dolgozni fognak. Természetesen a bírák azokat az ügyeket, amelyeket addig nem zárnak le, nem tudják majd befejezni; ezeket az ügyeket átosztjuk más bíróra. Azokban az ügyekben, amelyeket befejeztek, az ítélete nekik kell megindokolni akkor is, ha azt az utolsó munkanapjukon hozták meg.
Fogják-e tudni pótolni a kieső bírákat?
A jogász társadalomban bírói hivatás a szakma csúcsa. Ezzel együtt azonban az, hogy milyen arányban szeretne bíró lenni a jogászokból, nagyon függ a pálya társadalmi, pénzügyi, szociális, egzisztenciális presztízsétől, és az sem mindegy, mekkora a munkateher. Nem mindegy, hogy a jogász, aki bíró szeretne lenni, azt látja-e, hogy ez elviselhetetlen, megoldhatatlan mennyiségű feladattal jár, vagy pedig azt, hogy ez olyan munka, ahol szakmailag szépen, fölkészülten tud haladni egyik ügytől a másikig.
Azt gondolom, hogy Magyarországon az összes bírói létszáma - ez 2900 fő - elegendő a feladatok ellátásához. Ami nem jó, az a bírói létszám megyék szerinti elosztása - viszont ennek a megoldását jelentheti most a nyugdíjaztatás. Most jött el ugyanis az a történelmi pillanat, amikor konkrét személyek mozgatása nélkül helyre lehetne állítani a munkateher és a bírói létszám arányát. Szemléltetésképpen: a Fővárosi Bíróságnál most 741 az engedélyezett bírói létszám.A Fővárosi Bíróság hány kiemelt ügyet tárgyal? A büntető-eljárási törvény módosítása hogyan befolyásolja a munkájukat? Szeptember van, kezdődik a nagyüzem. Lesz-e elegendő tárgyalóterem?
Az adatok azt mutatják - és mi magunk is megdöbbentünk egy kicsit, amikor az összeállítást elkészítettük -, hogy az 1127 országos kiemelt ügyből 443 a Fővárosi Bíróságon van folyamatban. Ebből 242 a büntető kollégiumban, 146 a gazdasági kollégiumban.
Nagyon súlyosan érinti a Fővárosi Bíróságot a kiemelt ügyekre vonatkozó szabályozás, főleg azért, mert a folyamatban lévőkre is alkalmazni kell, és július 13-án lépett hatályba a törvény. Elővettük becsülettel mind a 443 ügyet a nyári szünetben, ellenőriztük, hogy valóban kiemelt ügy-e, hogyan, aztán áttekintettük, mit tudunk még tenni. Át is osztottunk ügyeket, például a büntető kollégiumban másodfokú tanácsba beosztott bírák is fognak I. fokú ügyeket is tárgyalni. Bírákat csoportosítottunk át, ideiglenesen a gazdasági kollégiumba titkárokat és ügyintézőket.
A tárgyalóteremre vonatkozó kérdés azért jó, mert a kiemelt ügyekben soron kívül kell eljárni, rövidebb időközökben kell tárgyalni, és nem meglepő módon a Fővárosi Bíróság egyik legnagyobb problémája a létszám mellett a tárgyalóterem. Ugyanis akkor tudunk többet tárgyalni, ha van hol. És most következett be az a történelmi pillanat, amikor a Fővárosi Bíróság minden épülete megtelt. Olyan megoldásokat találtunk például ki, hogy a kiemelt ügyekben késő délutáni tárgyalások lesznek. De, persze ez nem végleges megoldás, és többek között az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökétől azt is kértük, hogy gondoljuk végig a dolgot, és legalább egy egyszerű irodaépület-bérléssel segítsük meg a Fővárosi Bíróságot.
Nyitott fülekre találtak?
Részben már történtek pozitív fejlemények, részben pedig még várakozó állásponton vagyunk. Szeptember közepén lesz az OIT ülése, más bíróságokról bíró kirendelését kértük, abban még várjuk a döntést, és várjuk a döntést az épületkapacitás bővítése kérdésében is.
De azt gondolom, hogy ha a jogalkotó ezt a törvényt meghozta, abban is segítséget fog nyújtani, hogy valóban végrehajthatóvá váljon. Bennünk a készség megvan, de a végrehajtáshoz szükséges minimális feltételeket biztosítani kell hozzá.
Ebben az évben hány kiemelt ügyben kell ítéletet hozniuk? Tud mondani néhány nagyobb, ismertebb ügyet?
Baumag-ügyben megvan az eljáró bíró, optimális esetben, 2012 januárjában ítélet várható. Kiemelt ügy az erzsébetvárosi, vagy ahogy az állampolgár ismeri, a Hunvald-ügy, amelyben több mint 15-20 tárgyalási nap ki van már tűzve. Hasonló a helyzet a Kulcsár-ügyben, a Budaházy-ügyben a 13. tárgyalási nap következik, és hasonlóan kiemelt ügy a csepeli iskolában történt kettős gyilkosság.
Arra gondosan ügyelni fognak a bírók, hogy betartsák a szabályt, amely szerint két hónapon belüli határidőket kell kitűzni a folytatásra, hiszen egyébként meg kell ismételni az eljárást.
De a kiemelt ügyekben is "csak" az eljárás szabályokat állapították meg, az változatlanul az adott bizonyítási eljárás és a bírói feladata lesz eldönteni, mikor érik meg egy-egy ilyen ügy a döntéshozatalra.
Biztosítani tudják a törvényben meghatározott feltételeket, betartani t a határidőket?
Nem biztosít a törvény a bíróság számára mérlegelési lehetőséget a határidők megtartásában. Ezért hoztuk meg a saját hatáskörbe tartozó intézkedéseket, és a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez és az OIT-hez fordultunk, hogy a központigazgatás hatáskörébe tartozó támogató döntéseket hozza meg. Ha ez megtörténik, akkor végig fogjuk gondolni, mit tudunk még tenni ennek függvényében.
Az biztos, hogy tárgyalótermet, tárgyalásra alkalmas épületet a Fővárosi Bíróság saját költségvetéséből nem tudunk bérelni, és az is tény, hogy a bíráink, főleg a fővárosi I. fokú szinten már a kiemelt ügyekre vonatkozó szabályozás bevezetése előtt is súlyosan túl voltak terhelve, tehát központi támogatás nélkül meglehetősen nagy feladvány lesz a számunkra a törvény maradéktalan végrehajtása.
De, mint már említettem, ha ügyarányossá teszik a bírói létszámot, és az országosan megüresedő több mint kétszáz álláshelyből a Fővárosi Bíróság jelentősebb számban részesülne, akkor jóval nagyobb esélyeink lennének arra, hogy a kiemelt ügyekre vonatkozó szabályozást betartsuk.
Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, hiszen országos igazságszolgáltatási érdek, hogy ezt a problémát megoldjuk. Ha az új szabályozás a Fővárosi Bíróságra koncentrál, akkor vélhetően az is országos igazságszolgáltatási érdek, hogy itt oldjuk meg.
Hanganyag: Kálló Izabella