A Népszabadság információi szerint a Fideszben egyesek úgy vélik, a kormány valójában mégsem fogadta el a köznevelési törvénytervezetet abban a formában, ahogyan azt Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár megírta. A napilap forrása szerint "már Orbán Viktornak lett volna kellemetlen, ha még egyszer visszadobja a törvénytervezetét". Többen arra alapozzák a véleményüket, hogy a tervezetnek a kormánypárti sajtóban már kiszivárogtatott részletei komoly kiadásokkal járnának, amelyeknek a fedezete egyelőre nem látszik.
A Magyar Nemzet azt írja: a legjobb esetben is csak jövő év elején léphet életbe az a rendelet, amelyben a Vidékfejlesztési Minisztérium azt szabályozná, mely élelmiszerekre kerülhet rá a magyar termék kategória. A napilap úgy tudja, hogy a rendelettel kapcsolatos késlekedés nem véletlen, ugyanis miként a korábbi verzióval, úgy a mostanival is ugyanaz a gond léphetett fel, nevezetesen, hogy nemcsak egyetlen definíciót alkalmaznak arra, milyen élelmiszert nevezhetnek magyarnak.
Az Index.hu arról ír, miért halhattak meg a művészmozik. Szerintük a budapesti artmozik vesztét az okozhatta, hogy a nyereséges üzletágakat más cégekbe szervezte át a főváros moziüzemeltető cége. Éppen ezért vizsgálják, jogszerűen került-e magánkézbe a Demszky-korszakban önkormányzati tulajdonban álló Budapest Film Moziüzemeltető Zrt. kft.-je.
A Napi Gazdaság megállapítja, hogy alapvetően a használt személygépkocsik felé tolódott el a magyar autókereskedelem a mai gazdasági helyzetben, jóllehet augusztusban év/év alapon két számjegyű növekedést mutatott az új autók értékesítése. A használt kocsik piacának élénkülését jól mutatja, hogy megjelentek a szerencselovagok, a tiszavirág-életű cégek, amelyek lerobbant autókat hoznak be, olykor az áfa megkerülésével értékesítik azokat, majd felszámolással eltűnnek.
A Portfolio.hu arról ír, hogy nem a frank a bűnös a lakossági hitelek elszállásáért. Csak augusztusban emelkedett ugyanis igazán gyorsan a frank árfolyama, ennek ellenére már a második negyedévben gyorsult a lakossági hitelek késedelembe esése Magyarországon. A magyarázó tényezők között az internetes portál a munkanélküliségi ráta változását látja.
A Pénzcentrum.hu-n arról olvashatnak, hogy szakértők szerint irreálisan kevés fajlagos négyzetméterenkénti költséggel számol a kormány az ócsai, devizahiteleseket megsegítő lakótelep építésének tervezésekor. A portál szerint számos fővárosi kerületben bőven a bekerülési költség alatt juthatna még téglaépítésű lakásokhoz is a kormány. Abban az esetben pedig, ha belátjuk, hogy a teljes ócsai projekt aligha valósulhat meg annyiból, mint amennyit a kormány előirányoz (öt milliárd forint), akkor akár még a rózsadomb kínálati négyzetméterárai is szóba jöhetnének, mint alternatíva - írja a portál.