A szerdán az MTI birtokába került koncepció szerint ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható, és a jogszabály megsemmisítése számukra előnyös következményekkel járna. Alkotmányjogi panasz terjeszthető be akkor, ha egy egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása miatt, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított.
Ezen, illetve a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása miatti eljárások kivételével az Ab már megkezdett eljárásai január után is folytathatók, ha a kérdéses ügy az alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható.
Az új alaptörvény életbe lépésével jelentősen megváltozik az Ab hatásköre, illetve az egyes eljárások kezdeményezésére jogosultak köre.
A legjelentősebb változás, hogy az Ab alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja. Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés közlésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, arról a testületnek ésszerű határidőn belül kell döntenie. Ugyancsak az Ab hatáskörébe tartozik majd, hogy bírói kezdeményezésre megvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát, és továbbra is mérlegelheti a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését.
Előzetes normakontrollt ezután nemcsak a köztársasági elnök, hanem - a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a parlament elnökének zárószavazás előtti indítványára - az Országgyűlés is kérhet. Az új alaptörvény szerint az Ab az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. A házelnök a törvényt csak akkor küldheti meg a köztársasági elnöknek aláírására, ha az Ab nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha azonban az alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt, a parlament újratárgyalja; az ismételt indítványról az Ab tíz napon belül dönt.
A jogszabályok utólagos normakontrollját csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa indítványozhatja majd, míg a most hatályos alkotmány szerint az Ab eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. A Fidesz törvénytervezete szerint a testület a jogszabály alaptörvénnyel való összhangját az alapvető jogok biztosának határozott kérelmet tartalmazó indítványa alapján akkor vizsgálja, ha az ombudsman álláspontja szerint a jogszabály alaptörvény-ellenessége fennáll.
Nincs helye utólagos normakontrollnak, ha az indítvány az Ab által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés vizsgálatára irányul, és az indítványozó az alaptörvénynek ugyanarra a rendelkezésére, illetőleg elvére és azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmányellenességet megállapítani.
Ha a bírónak az előtte levő egyedi ügy elbírálásakor olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelyet alaptörvény-ellenesnek tart, vagy alaptörvény-ellenességét az Ab már megállapította - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - kezdeményezi a jogszabály alkalmazásának kizárását. A bíró Ab-eljárást kezdeményező és a bírósági eljárás felfüggesztését elrendelő döntésével szemben nincs helye jogorvoslatnak.
Az Ab a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát továbbra is kizárólag az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálhatja felül és ezek sérelme miatt semmisítheti majd meg.
A Fidesz törvénytervezete alkalmazkodik ahhoz, hogy az Ab a fővárosban ülésezik, és a hatályos törvénnyel szemben (amely Esztergomot jelöli meg székhelyül) kimondja, hogy a testület székhelye Budapest.
Az új törvényben rögzítené a kormánypárt azt is, hogy az Ab a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a büdzsének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. Az Ab költségvetése nem lehetne kevesebb az előző évi összegnél.
Az idén szeptembertől 15 tagú Alkotmánybíróság tagjává továbbra is megválasztható minden olyan büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki okleveles jogászképesítéssel rendelkezik, és 45. életévét betöltötte, továbbá kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár vagy az állam- és jogtudomány doktora), vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik.
Az Ab tagjainak megbízatási ideje tizenkét év, a tagok pedig - ellentétben a jelenlegi szabályozással - nem újraválaszthatók. A tagok jogállását és a testület jogállását, szervezetét érintően egyébként más jelentős változást nem kezdeményezett a Fidesz. Az alkotmánybírák hivatalukat az utódjuk megbízatásának kezdetéig töltik be.