Az államfő szombaton, a Hősök terén tartott tisztavatáson elmondott beszédében hangsúlyozta, ez az új lelkület azt jelenti, hogy a honvédelem ismét az lehet, amire született.
A haza védelme ugyanis több mint hadászat és fegyver kérdése, a hazát "védeni kell minden olyan veszedelemtől, amely ártalmára van, amely pusztítja, porlasztja, gyengíti" - fogalmazott.
Kiemelte: a magyar nemzet mindig kellő számban és szellemben állított ki katonákat, küldött bátor vitézeket a hon védelmére.
Hende csaba honvédelmi miniszter azt mondta: sokat végeztünk, de hatalmas munka vár még ránk a honvédség és az egész ország megújításában.
A miniszter szerint a honvédség megújításában az előző két kormány által hátra hagyott anyagi és morális örökség ellenére hatalmas lépéseket tettek előre. Ma már kétezer önkéntes tartalékos katona van, felállították a koronaőrséget, a Ludovika Zászlóaljat és nemsokára megnyitja kapuit a közszolgálati egyetem, amely átjárást biztost a közszolgálati pálya különböző részei között - sorolta a miniszter.
A fix pont
A gyökeres, az egyéni életet, a közösség jövőjét érintő "nagybetűs változás" fogalma jellemezte a Szent István-i időket - mondta Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestere a város augusztus 20-ai ünnepségén szombaton.
Ma jól tudjuk, mit jelent mindaz, amit Szent István elvégzett, "a keresztény szövetséghez való csatlakozást, a magyar állam megalapítását, a régi szokások megváltoztatását" - tette hozzá.
Lázár János szavai szerint "a változásban mindig kell egy fix, egy igazodási pont, egy vezérlő csillag, amely István idejében mindenképpen a kereszténység volt".
Vajon mit jelent a változás ma 2011-ben, mi a fix pont napjainkban? - tette fel a kérdést. Lázár János a kereszténység tanításának erkölcsi alapértékeit napjainkban is igazodási pontnak nevezte, majd szólt arról, hogyan lehet sikerrel megváltoztatni egy ország, egy nemzet és egy város mentalitását. Szavai szerint már a "legnehezebben talán túl vagyunk". "Egy eltékozolt évtized után eszünkbe jutott, amit a rendszerváltozáskor még tudtunk, hogy mi magunk akarunk megváltozni. A változás és a változtatás nehéz feladatának újra nekigyürkőztünk" - szögezte le.
Az új kenyeret Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke szentelte fel, áldást pedig Bán Csaba református lelkész mondott,
Szent István napja alkalmából, a városi ünnepség keretén belül csaknem négyszáz határon túl élő magyar tette le az állampolgársági esküt Hódmezővásárhely főterén. A többségében a Vajdaságból és Erdélyből érkezett magyarok között esküt tett Juhász Attila, Zenta korábbi polgármestere és azok a kisperegi ikrek is, akik 1998-ban Temesváron a mellkasuknál és a hasuknál összenőve születtek, és Szegeden választották szét őket.