Csütörtökre a munkavállalói, péntekre pedig a munkáltatói oldal képviselőit hívta egyeztetésre a munka törvénykönyvéről a Nemzetgazdasági Minisztérium. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint azonban jövő héten, háromoldalú tárgyaláson kellene folytatni a megbeszélést, hiszen, mint fogalmazott, akkor tudják megtalálni azokat a kompromisszumos megoldásokat, amelyek mind a munkáltatók, mind a munkavállalók, mind pedig a kormány számára elfogadhatóak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tervezete szerint a többi között megszűnne a műszakpótlék és a várandósok esetében érvényes felmondási tilalom, továbbá változna a bérpótlék, valamint a mostaninál kevesebb végkielégítés járna a munkavállalóknak.
A dokumentum nyilvánosságra kerülése óta majdnem az összes szakszervezet tiltakozott. A LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok múlt héten közös, 73 oldalas szakértői anyagot állítottak össze kifogásaikról. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke úgy fogalmazott, hogy "a munkavállalót ez az előterjesztés megalázott alattvalóvá teszi".
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szintén közös álláspontot juttatott el a kormányhoz.
De az ellenzéki pártok is elégedetlenségüknek adtak hangot. Az MSZP-s Gúr Nándor közölte: "ez tervezet hitem szerint kidobandó".
A jobbikos Bertha Szilvia szerint az egész tervezet "rendkívüli módon megbontja az egyébként sem létező egyensúlyt a munkaadók és munkavállalók jogai és kötelezettségei között". Az LMP-s Schiffer András is aggályosnak tartja a tervezetet, szerinte "a kormány olyan környezetet kíván teremteni, ahol többet kell dolgozni kevesebb pénzért".
Korábban azonban Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője is kritikával illette a dokumentumot. A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz a tárca közlése szerint múlt péntekig 150 érdemi észrevétel érkezett. Hangsúlyozták, hogy a minisztérium beépíti a tervezetbe a szociális konzultáción született döntéseket, így a védett kor intézményét és a kismamák munkajogi védelmét, továbbá megerősíti a munkavállalók személyhez fűződő jogainak védelmét is.
A kormány szeptemberben dönt a munka új törvénykönyvéről.