2014-ig 36 milliárdot vonnának ki a felsőoktatásból, 29 helyett 26 állami intézménnyel számol az oktatási államtitkárság - derült ki a Népszabadság birtokába került új felsőoktatási koncepcióból. A 36 milliárd forint azért érdekes, mert a Széll Kálmán-terv angol nyelvű változatában összesen 88 milliárdos elvonás szerepel 2014-ig. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár korábban ezt túl soknak tartotta.
Az Origo májusban egy akkori koncepció alapján arról írt, hogy a jelenlegi 29 helyett 16 állami intézmény marad, a maradék 13 előtt az összeolvadás, a magánegyetemmé válás vagy a megszűnés állt volna. Az akkori elképzelés szerint a Corvinus Egyetem sem maradt volna önálló.
Hoffmann Rózsa államtitkár akkor cáfolta az intézménybezárásokat, az összeolvadást viszont nem. Most a Népszabadság szerint kérdéses, mi lesz a Corvinussal. Az maradhat ugyanis egyetem, ahol legalább négy kar működik, viszont a Corvinus egyik karát biztos leválasztják a Nemzeti Közszolgálati egyetem számára. A Corvinusnak a honlapja szerint most hét kara van.
A Népszabadság szerint a koncepció a szolnoki főiskolát a kecskeméti részeként említi, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola sincs az anyagban.
Változó szerep
Az iskolák szerepe is változna, a főiskolákon inkább a gyakorlati célú, a munkaerőpiac igényeire gyorsan reagálni tudó, kétéves felsőfokú szakképzés, alapképzés és - kivételes engedéllyel - mesterképzés folyna. A keretszám drasztikus csökkentéséről is ír a lap, de részletekbe nem megy.
Az Origo pár hónapja azt írta, hogy a jelenlegi 54 ezerről 2014-re, 30 ezerre csökkentenék az államilag finanszírozott keretszámot. A két anyagban egyezik, hogy a Budapest-központúságot csökkenteni kell. Az új terv szerint az állam a hallgatót, illetve a támogatott szakképesítés megszerzését és nem az intézményt támogatja.
Új elem az is, hogy a felsőoktatási intézményekben ugyanazon a szakon csak államilag finanszírozott, vagy csak költségtérítéses képzés szervezhető. El kellene küldeni azt a hallgatót, aki a például, a hároméves alapképzést nem végzi el 4,5 év alatt.
A Népszabadság birtokába került új tervezetben szerepel az is, hogy a kormány alá rendelik az egyetemeket. Ha az állam tartja fenn az intézményt, és a tanulók legalább 51 százaléka államilag finanszírozott képzésen tanul, úgy a felsőoktatási intézmény a Nemzeti Felsőoktatási Rendszer részét képezi, a rektor kinevezésében egyetértési joga lenne.
Az állam dönt az intézményrendszer méreteiről, megszüntetéséről, összevonásáról, újak alapításáról, de például, arról is, hogy nemzeti felsőoktatási rendszerben milyen arányban legyenek kizárólagosan önköltséges képzések. A fő cél a nemzeti középosztály megteremtése.
Érdekesség, hogy a Nemzeti Felsőoktatási Rendszer bevezetése mellett érvelt egy századvéges cikk, amely nagyjából egy hónapja jelent meg a Magyar Nemzetben. A nemzeti középosztály kifejezés is szerepel ebben az anyagban, és más hasonlóság is felfedezhető.