A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. közvélemény-kutatása szerint a földrengés nagyjából az utolsó olyan vészhelyzet, amire a magyar ember számít az élete során. Pedig úgy tűnik, mostantól nem ártana ezzel a kockázattal is számolni, legalább a lakásbiztosításban, mert ha nem is túl gyakran, de a Magyarországra vonatkozó korábbi megállapítással ellentétben egyre sűrűbben hallani különféle, nagyobb erősségű földmozgásról.
A cég által megkérdezett ügyfelek többsége fél a kiszámíthatatlan jelenség következményeitől, a biztosítása megkötésekor mégsem tartotta fontosnak, általában nem is figyelt rá, hogy ez a kockázati tényező is bekerüljön a megállapodásba - ismertette az internetes felmérés eredményét Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője. A válaszadók többsége csak nagyvonalakban tudja, mit is tartalmazhat a szerződése, a részletekről, az úgy nevezett apró betűs tartalomról fogalmuk sincs.
Az ügyfelek többsége csak a leggyakoribb károk ellen biztosítja értékeit, és ha maga a biztosítós szakember nem figyelmezteti, nem tartja fontosnak az olyan "mellékes" tényezőt, mint a földrengés - magyarázza a szakértő a lakás és értékbiztosítással kapcsolatos általánosságokat. Ma már minden szolgáltatónak van földrengésre is kiterjedő kártérítési ajánlata, ám még a két-három évvel ezelőtt kötött szerződések egy részéből is kimaradt ez a tényező.
A szolgáltatók átlagosan a Richter-skála szerinti 4,4-es erősségű rengés után fizetnek kártérítést. A januári, oroszlányi földmozgás 4,7 erősségű volt, csaknem ötven kilométeres körzetben érzékelték. A biztosítókhoz és a polgármesteri hivatalokhoz akkor az egész országból több mint háromezer bejelentés érkezett, a károk teljes összege meghaladta az egymilliárd forintot. Ugyanebben a városban, a napokban ismét megmozdult a föld, ezúttal 3,7-es erősséggel, és sehonnan nem jelentettek komolyabb károkat.
Németh Péter szerint a biztosítási ajánlatok között nehéz eligazodni, hiszen már egy egyszerű lakásbiztosítási konstrukció kiválasztásakor is csaknem félszáz szempontot kellene az ügyfeleknek összehasonlítaniuk, erre pedig általában önállóan senki nem vállalkozik. A szakértő úgy véli, azok, akik nem alkuszok segítségével keresnek jó konstrukciót, legtöbbször az első, vagy legfeljebb a második szolgáltatóval kötnek megállapodást anélkül, hogy tudnák, van-e jobb ajánlat a biztosítási piacon.
Nem árt átnézni a szerződéseket, hogy kiterjed-e földmozgás okozta károkra is - figyelmeztet a CLB szakértője. Felhívta a társasházakban élők figyelmét is arra, hogy nem elég magára az épületre kötött lakóközösségi biztosítás, a lakásra külön szerződést kell kötni, mert anélkül nem fizet a biztosító a polcról leesett herendiért.