A korábbiakhoz képest sokkal nagyobb figyelmet szentel annak az elvárásnak, hogy az ország biztonságos energiaellátása mellett vegyük figyelembe az energia megfizethetőségét, vagyis a gazdasági és társadalmi versenyképességet. Ezen túlmenően a megvalósítást egy fenntarthatósági keretrendszerbe helyezzük, annak érdekében, hogy a környezetvédelmi, éghajlatvédelmi vállalásaink, illetve kötelezettségeink is teljesíthetőek legyenek, ne csak megfizethető és biztosan hozzáférhető energia álljon rendelkezésre, hanem ez úgy kerüljön előállításra és eljuttatásra a fogyasztókhoz, hogy az a legkevésbé vegye igénybe a nem megújuló természeti erőforrásokat.
Tehát csökkenteni akarják az ország gázfüggőségét és a megújuló forrásokra helyeznék a hangsúlyt. Több évtizeden keresztül épült az ország gazdasága a gázfelhasználásra. Hogyan tudják visszafordítani ezt a folyamatot és mennyibe fog ez kerülni?
Az elkövetkezendő két évtizedben azzal kell számolnunk, hogy egy nagyon feszített energiatakarékossági, energiahatékonysági program megvalósításával el tudjuk érni azt, hogy az elsődleges energiafelhasználásunk ne növekedjen 5 százaléknál nagyobb mértékben. Ebben benne van a villamos energia, a fűtési célú energiahasználat és a közlekedés által felhasznált üzemanyagoknak a mennyisége is. Ezen belül a villamos energia vonatkozásában mintegy 30 százalékos növekedéssel kell számolnunk, és ennek többletigénynek a kielégítéséhez egy megfontolt, jól végiggondolt és a szakmával leegyeztetett energiastruktúra, energiamix kialakítása szükséges. A többletigényt alapvetően a zöld technológiák által megtermelt megújuló energiával szeretnénk pótolni, ugyanakkor az elkövetkezendő egy-másfél évtizedben még a földgáz alapú villamos erőműveknek is nagyon komoly szerepe lesz.
A villamosenergia-termelés és -elosztás területén is jelentős hatásfok-javításra van szükség. Nem tudjuk kiiktatni a földgáz alapú erőműveket, ugyanakkor a következő években le lehet váltani a korszerűtlen és nagyon gyenge hatásfokkal, átalakítási hatásfokkal működő erőműveket. Ez lesz a következő évtized feladata, és a tervezési időszak második felében sokkal ambiciózusabb mértékben léphetnek be a zöld technológiák által megtermelt megújuló energiák.
Milyen megújuló energiákra gondolnak elsősorban Magyarországon?
A stratégia úgy fogalmaz, hogy jó hatékonysággal és megbízhatóan működő alaperőművekre van szükség az egyik oldalon, a másik oldalon pedig decentralizált, a helyi fogyasztási igényeket is kielégítő, elsősorban megújuló energiákra támaszkodó kis erőműveknek a hálózatára. Ez részben azt jelenti, hogy a meglévő mezőgazdasági, erdőgazdálkodási melléktermékeket lehet úgymond bioenergiává alakítani. Ezek közé tartoznak a biogáz-technológiák, ahol környezetre ártalmas melléktermékeknek az energetikai hasznosítását végzik, ezen túlmenően pedig a kisebb biomassza fűtőműveknek, ahol a hő hasznosítására is lehetőség nyílik, számos térségében van reális és ésszerű helye, hogy bekerüljenek az ország energiastruktúrájába. A a napenergia hasznosítására is lehetőség van, használati melegvíz tekintetében már jó technológiákkal rendelkezünk, néhány esztendő alatt megtérül a beruházás. A villamosenergia-termelő fotovoltaikus rendszereknél még egy kicsit óvatosabbaknak kell lennünk, de a tervezési időszak második felében már ott is elő tudunk lépni. Geotermia használható a fűtésre, míg a szélenergia jelenleginél nagyobb arányban történő beengedése a rendszerbe akkor biztosítható, ha javul szabályozhatósága a nagyon merev átviteli rendszernek.
Ezekre mind támogatást is biztosítanának?
Egy teljesen új, kötelező átvételi rendszer átvételi támogatást biztosítana, amely technológiánként és kapacitásméretenként határozná meg a támogatás mértékét egy fix 15 éves futamidőn keresztül, futamidőn belül. Az eltérő technológiák eltérő átviteli támogatásban részesülnének, figyelembe véve a beruházási költségeket, az üzemeltetéssel és a megtermelt energiának az értékesíthetőségével kapcsolatos feltételeket és költségeket is.
Mi lesz a paksi erőművel?
A paksi erőmű életidejének a meghosszabbítását készíti elő a létesítmény vezetése az Országos Atomenergia Hivatal által meghatározott feltételek figyelembe vételével. Várhatóan a következő esztendőben meg is fogja kapni az első blokk az üzemidő-hosszabbításra vonatkozó engedélyét. Ez azt jelenti, hogy 2032-2037-ig működhetnének tovább a blokkok, és az ezt megelőző néhány esztendőben kell gondoskodnia az energiapolitikának arról, hogy megtörténjék a paksi blokkok jelenlegi kapacitásnak megfelelő kiváltása.
Az elmúlt egy évtizedben jelentős, több mint 60 milliárd forintos korszerűsítés, biztonsági fejlesztés-megerősítés történt. Ez az európai atomerőművekkel történő összehasonlítás vonatkozásában kiállhatja a próbát, de meg kell várni annak a célzott biztonsági felülvizsgálatnak is az eredményét, amelyet az Európai Unió néhány héttel ezelőtt véglegesített. Az első részjelentést augusztus közepére kell leadni, majd a végleges jelentés novemberre fog elkészülni.
Az energiastratégiát is be fogjuk vinni az Országgyűlés elé is a kormány által jóváhagyott formában, és a két dokumentum elfogadása, illetve megismerése után lehet azokról a konkrét lépésekről dönteni, hogy milyen ütemezésben, milyen feltételekkel történhet meg a paksi kapacitások leváltása.
Hanganyag: Sigmond Árpád