Az Országgyűlés most először választott alkotmánybírósági elnököt. Korábban a testület tagjai döntötték el, hogy ki legyen a vezetőjük. A kormánypártok azonban néhány hete módosították az alkotmány erről szóló rendelkezését. Egyúttal 11-ről 15-re bővítették a jelenleg csak tíz fővel működő Alkotmánybíróság létszámát.
A régi-új elnök szerint ezzel új időszak kezdődhet a testület munkájában. Paczolay Péter ezt hétfőn délelőtt az alkotmányügyi bizottság ülésén mondta. 15 taggal nehezebb lesz konszenzusos döntéseket hozni, de nem is biztos, hogy mindig erre kell törekedni - tette hozzá.
Az elnök azt kérte törvényhozástól, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával kössék időhatárokhoz a testület eljárásait. (Ennek azért lehet jelentősége, mert néhány ügyet meglehetősen későn tárgyal meg a testület. A magán-nyugdíjpénztári befizetések elvonásából származó 3 ezer milliárd forintot például már régen elkölti a kormány, mire az alkotmánybíróság ősszel eldönti, hogy a kabinet eljárása sérti az alaptörvényt, vagy sem. - a szerk.)
Paczolay Péter a testület túlterheltségére számít az úgynevezett alkotmányjogi panasz benyújtásának új lehetősége miatt, ezért kérte az Országgyűlést, hogy az tegye lehetővé az ilyen beadványok szűrését. Például úgy, hogy csak akkor lehessen alkotmányjogi panasszal élni, ha az alapjogi kérdés már az alapügyben is megjelent.
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Lázár János korábban bejelentette, hogy a kormánypártok támogatják Paczolay Péter újraválasztását, és az alkotmányügyi bizottságban még az ellenzéki LMP-sek is igennel szavaztak, így nem meglepő, hogy az Országgyűlés 276 igennel, 76 nem szavazat ellenében, hat érvénytelen voks mellett rábólintott a mandátum szeptembertől hatályos meghosszabbítására.
Paczolay Péter letette az esküt.