A Nézőpont Intézet az elmúlt nyolc év baloldali-liberális kormányai célkitűzései szempontjából fontos, a nyilvánosságban nagy visszhangot kapott jogszabályok alkotmánybírósági határozatait tekintette át. Ennek során azt vizsgálták, hogy az adott időszakban az egyes alkotmánybírákat mely pártok jelölték; egy-egy alkotmánybírósági határozat a jobboldal vagy a baloldal szempontjából tekinthető-e kedvezőnek; a vizsgált alkotmánybírák hogyan szavaztak; valamint a vizsgált alkotmánybírák által megfogalmazott esetleges különvélemények a jobb- vagy a baloldal szempontjából kedvezőek-e.
Az elmúlt hónapokban sokan aggodalmukat fejezték ki az Alkotmánybíróság függetlensége miatt, akik korábban elégedettek voltak a taláros testület helyzetével. A kormányváltás után elsősorban a költségvetési kérdésekkel kapcsolatos hatáskörök átmeneti korlátozását, az alaptörvény átalakításait, illetve az új alkotmánybírák megválasztását érte bírálat.
A Nézőpont Intézet álláspontja szerint az Alkotmánybíróság függetlensége változatlanul garantált. Ennek erős biztosítéka a kilencről tizenkét évre emelt mandátum. Szintén az Alkotmánybíróság függetlenségét támasztja alá, hogy a 2010 nyarán, a kormányváltást követően a kormánypárt javaslatára megválasztott két alkotmánybíró eddigi döntései több esetben a kormányzati szándékkal ellentétesek voltak, tehát "az elmúlt nyolc évben" vizsgálatunkban kimutatott, az őket jelölők irányába érezhető, szimbolikus kötődés sem volt jellemező rájuk.
Mindazonáltal egy-egy alkotmánybíró munkáját előre nem lehet és nem is szabad megítélni. A Nézőpont Intézet vizsgálata megmutatta, hogy - a felsorolt kivételek ellenére - nem törvényszerű, hogy a pártok által jelölt alkotmánybírák az őket jelölt pártok politikai érdekeinek megfelelően járnak el tevékenységük során.
Az "elmúlt nyolc év" kiemelt ügyei
Gyurcsány-csomag
Az úgynevezett "házipénztáradóról" és az "elvárt adóról" szóló törvények Alkotmánybíróság általi megsemmisítése kapcsán egyértelműen kijelenthető, hogy a határozatok a jobboldali ellenzéknek kedveztek, hiszen a két megsemmisített adó a második Gyurcsány-kormány megszorító intézkedéseinek elemei közé tartozott.
Ebben az esetben arra hívja fel az intézet a figyelmet, hogy a baloldali pártok által jelölt alkotmánybírák közül Holló András, Kiss László és Bragyova András a többségi határozattal nem értettek egyet, és különvéleményt fogalmaztak meg annak kifejezésére, hogy az Alkotmány korábbi gyakorlata nem szabta szűkre a kormány gazdaságpolitika irányítására vonatkozó hatáskörét.
Ez utóbbi érvelés a baloldali kormánypárt számára kedvezett, tehát a különvélemények tükrében markánsan megnyilvánult az említett alkotmánybírák és az őket jelölt pártok azonos értékrendje.
Szociális népszavazás 2008
Az úgynevezett "szociális népszavazás" elrendelését biztosító alkotmánybírósági határozatokat is hasonlóan ítélhetjük meg. A határozatok kapcsán számos bírálat érte a baloldali kormányfő, Gyurcsány Ferenc és általában a baloldali kormánypártok részéről a testület akkori elnökét, Bihari Mihályt, kétségtelen ugyanakkor, hogy a határozat feletti döntés nem az elnök szavazatától függött.
A népszavazási kérdések elbírálásakor a baloldali pártok által jelölt alkotmánybírák közül szintén Holló András, Bragyova András, valamint Lévay Miklós kriminológus fogalmazott meg különvéleményt, amelyek ugyancsak közelítettek ahhoz a baloldali kormánypárti politikai érveléshez, amely a tárgyforrások kapcsán költségvetési érintettséget feltételezett.
Kórháztörvény
A második Gyurcsány-kormány egészségügyi reformjának sarkalatos elemét (az úgynevezett "kórháztörvényt") megsemmisítő alkotmánybírósági határozathoz ezúttal is baloldali pártok által jelölt alkotmánybírák fűztek különvéleményt.
Egyhangú döntések a kormánnyal szemben
A regionális közigazgatási hivatalok alakításáról szóló kormányrendeletet ugyanakkor már egyhangúlag semmisítette meg a testület, hiszen a jogalkotás alkotmányos rendszerét súlyosan sértette a baloldali (MSZP-SZDSZ) kormány által megalkotott kormányrendelet, amely a második Gyurcsány-kormány államigazgatási reformjának egyik legfontosabb eleme volt.
Szintén ebbe a körbe vonható az ingatlanadóról szóló alkotmánybírósági döntés, hiszen a testület itt is a baloldali kormánypárt számára kedvezőtlen, egyhangú döntést hozott, a baloldali pártok által jelölt alkotmánybírák különvéleménye nélkül.
Magánnyugdíjak
A Bajnai-kormány által kezdeményezett magánnyugdíj-pénztárakat érintő törvénymódosítás megsemmisítéséről a testület a 2010-es kormányváltást követően határozott.
A baloldal által jelölt Kiss László különvéleményében többek között "közérdekűségi megfontolásra" való hivatkozás alapján a törvényt nem találta alkotmányellenesnek, ezáltal különvéleménye a korábbi baloldali kormánypárt számára tekinthető kedvezőnek.
Az "elmúlt egy év" kiemelt ügyei
Stumpf István megválasztását és Bihari Mihály újraválasztását követően alkotmánybírói tisztségük eddigi ellátása során nem állapított meg a Nézápont Intézet olyan gyakorlatot, amely alapján a kormánypártok érdekében jártak volna el.
A politikával foglalkozó közvélemény számára talán leginkább lényeges, az úgynevezett "98 százalékos különadó" vagy a "köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátása" tárgyában hozott alkotmánybírósági határozatok esetében sem Stumpf István, sem Bihari Mihály nem volt a többségi véleménnyel lényegileg ellentétes állásponton, bár kétségtelen, hogy adott esetben más jogelméleti, illetőleg dogmatikai aspektusból (például az Alkotmány más szakaszának figyelembevétele) közelítették meg a határozatot. Bihari Mihály továbbá a "98 százalékos különadó" kapcsán párhuzamos indokolásában kifejezetten a jogállam súlyos sérelméről értekezik.