A szeptembertől 15 tagúra bővülő testület munkájában Balsai István fideszes országgyűlési képviselő, volt igazságügyi-miniszter, Pokol Béla egyetemi tanár, Szalay Péter ügyvéd, Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövet vesz részt. Az MSZP már a titkos szavazás előtt közölte, hogy nem támogatja a jelölteket, a Jobbik bejelentette, hogy csak Pokol Bélára voksol igennel, az LMP pedig nem vett részt a szavazáson
Orbán: Gyakorlati példát mutattunk Európának
A miniszterelnök szerint a kormány - Magyarország megújításával - gyakorlati példát mutatott Európának. Orbán Viktor a parlamentben, napirend előtt, a magyar uniós elnökséget értékelve azt mondta: Magyarország azt a tanácsot fogalmazta meg a kontinens számára, hogy nem szabad hagyni, hogy mások mondják meg, mit kell tenni. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az uniós tagállamok kormányfői tanácsának ülésén mindenki kiválónak minősítette a magyar elnökség teljesítményét. Az MSZP szakmailag sikernek, politikailag azonban kudarcnak értékelte a magyar uniós elnökséget, a Jobbik szerint az elnökség nem tett eleget a határon túli magyarok érdekében, az LMP pedig fontosnak tartotta volna a magyar lakosság európai uniós ismereteinek bővítését is.
Etnikai konfliktusok kezelésére készítik fel a rendőröket
A belügyminiszter szerint a jövőben az etnikai konfliktusok kezelésére is fel kell készíteni a rendőröket. Pintér Sándor a Nemzetközi Rendészeti Akadémián kezdődött kétnapos képzés megnyitóján úgy fogalmazott: a gazdasági válság hatására Magyarországon is felerősödtek az etnikai feszültségek, és erre a helyzetre szerinte a kormány jogi és rendőri szempontból is megfelelő válaszokat adott.
Csökken az üzemanyagok ára
Szerdán bruttó hat forinttal csökken a 95-ös benzin és kilenc forinttal a gázolaj literenkénti ára. Sándor Dávid, a Portfolio.hu elemzője az InfoRádióban elmondta: a Mol a világpiaci árak alakulásával indokolja döntését. Hozzátette: a benzin literéért átlagosan 369, a gázolajért pedig 360 forintot kell fizetni.
Siker a Mal állami felügyelete
Sikeresnek értékelte a MAL Zrt. állami felügyeletét a katasztrófavédelmi kormánybiztos. Bakondi György közölte: június 30-a után már nem kell jelentős ökológiai kockázattal számolni Kolontár térségében. A kormánybiztos hozzátette: a vállalat technológiaváltást hajtott végre, és ezzel meg tudta őrizni piaci pozícióit. Szólt arról is, hogy június 30-a után a felügyeleti jog visszakerül a magántulajdonosokhoz, és ezzel együtt véget ér a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet is. A Mal Zrt. Ajka melletti egyik iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. Egymillió köbméternyi vörösiszap ömlött ki, az áradás három települést öntött el. A szerencsétlenségben tízen meghaltak, több mint százhúszan megsérültek.
Ismét magyar rendőrök az Adrián
Péntektől augusztus végéig ismét dolgoznak magyar rendőrök Horvátországban, az Adriai-tenger partján. Az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivői irodájának tájékoztatása szerint a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is Zadar térségében járőröznek a magyarok, ahol a horvát rendőrökkel közösen teljesítenek szolgálatot. Július 1-je és augusztus 31-e között kéthetes váltásokban összesen nyolc rendőr segíti majd a horvát hatóságok munkáját és a magyarok ügyintézését. A jelentkezőket az idén is pályázaton választották ki.
"Nincs veszélyben az eurózóna"
A Kereskedelmi Világszervezet vezérigazgatója szerint a görög adósságválság nem sodorja veszélybe a teljes eurózónát. Pascal Lamy emlékeztetett arra: Görögország alig öt százalékát adja az európai gazdaságnak. A WTO vezetője úgy vélte: Európa most fizeti meg annak az árát, hogy évtizedeken át nem követelte meg az előírások betartását. Hozzátette: szerinte továbbra sem késő megmenteni Görögországot a fizetésképtelenségtől.
Nemzetközi elfogatóparancs Kadhafi ellen
Nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Moammer Kadhafi líbiai vezető, valamint Szaif nevű fia, és a líbiai titkosszolgálat vezetője, Abdullah al-Szenuszi ellen a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság. Mindhármukat emberiesség elleni bűntettekkel vádolják. A bírósági döntés azt jelenti, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó alapokmány részes államai - 116 ország - amint lehetőségük nyílik rá, kötelesek elfogni a 69 éves líbiai vezetőt és két társát. Tripoli már akkor elutasította a határozatot, amikor az ügyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa a büntetőbírósághoz utalta.