Az Alkotmányügyi bizottság ülése rögtön az MSZP és az LMP képviselőinek a kivonulásával kezdődött, ugyanis Ipkovich György az MSZP és Schiffer András az LMP részéről az ellenzéki jelöltek kizárása miatt rövid magyarázatukat követően elhagyták a termet. Varga István a Fidesz részéről azonban úgy vélte, hogy az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottság munkája törvényesen zajlott.
Az ülést egyébként Cser-Palkovics András, a testület alelnöke vezette, hiszen a bizottság elnökét, Balsai Istvánt alkotmánybíró-jelöltként hallgatták meg.
Dienes-Oehm Egon, mivel már tavaly is bemutatkozott a bizottságnak, csak röviden számolt be arról, hogy több mint három és fél évtizeden keresztül vett részt - részben jogalkotóként, részben jogalkalmazóként - Magyarország beilleszkedésében az európai jogrendbe.
Balsai István, jelölésének adatait kiegészítve, fontosnak tartotta megjegyezni, hogy 1989-ben résztvevője volt az ellenzéki kerekasztalnak, és kivette részét a választási törvény kidolgozásában.
A leghosszabban beszélő Pokol Béla azt ismertette a bizottsággal, hogy miért fogalmazta meg a '90-es évek elején aggályait az Alkotmánybíróság túlhatalmával kapcsolatban. Mint mondta: nem az Alkotmánybíróság, hanem az aktivista alkotmánybíráskodás ellen érvelt. A KDNP-s Salamon László kérdésére ezt a jelölt részletesebben is kifejtette.
Szalay Péter úgy fogalmazott, hogy az elméleti kérdések megtárgyalása mellett őt az Alkotmánybíróság ügyhátralékának felszámolása is érdekli. Szívós Mária pedig úgy vélte, hogy alkotmánybíróként remekül hasznosíthatja majd bírósági tapasztalatát, hiszen a legtöbb egyéni panaszt éppen a büntetőeljárások során tapasztalt visszaélések miatt írják az Alkotmánybíróságnak.
A bizottság mind az öt jelöltet alkalmasnak találta, így ha az Országgyűlés szintén elfogadja a jelölteket, szeptember 1-jétől a jelenlegi 11 helyett - amelyből egy poszt betöltetlen - 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak.