"A pünkösdi ünnep alakult át leginkább"

Infostart
2011. június 12. 13:39
A keresztények pünkösdkor a Szentlélek eljövetelére, az egyház alapítására és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetére emlékeznek - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Sándor Ildikó néprajzkutató. A Hagyományok Háza munkatársa arról is beszélt, hogy a pogány népeknél a pünkösd tavaszi ünnepnek számított.

Vasárnap és hétfőn ünneplik a pünkösdöt a keresztény egyházak a húsvéti időszak lezárásaként. A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. Õk különböző nyelveken szólottak, és a körülöttük lévő emberek megtértek - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Sándor Ildikó.

A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban - 1993 óta Magyarországon is - ünnep.

A néprajzkutató kiemelte: a nem keresztény vonatkozás szerint pünkösd tavaszi ünnep volt, a virágba borult természetet köszöntötték ekkor. A kereszténység előtti időkben
a természetre vonatkozó varázsló elemek is társultak az ünnephez, de később ezeket az egyház tompította, illetve a maga képére formálta - fejtette ki.

A Hagyományok Háza munkatársa szerint a pünkösd alakult át leginkább a modern kor embere számára. A pünkösd harmadik helyen van a karácsony és húsvét után az ünnepek sorában, de korábban ez fordított sorrendben volt.

A pünkösd a legrégebbi ünnep, hiszen már az ókeresztény egyház is ünnepelte, ám közben teológiai és mentalitástörténeti változások is bekövetkeztek, ami miatt helyet cserélt a karácsonnyal és a húsvéttal - tette hozzá Sándor Ildikó.

A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás, stb.) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, s viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.

A teljes interjút meghallgathatja, ha ide kattint.

Hanganyag: Exterde Tibor