Az anyaországi és határon túli magyarok összetartozását, az újrakezdést hangsúlyozták vezető politikusok és a határon túli magyar szervezetek képviselői a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett ünnepségeken országszerte. Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban azt mondta: ezen a napon nem a nemzet trianoni szétszóratását gyászoljuk, hanem a túlélését, az újrakezdést és a magyarok összetartozását ünnepeljük. Németh Zsolt külügyi államtitkár a nagytétényi országzászlónál hangsúlyozta: eddig több ezer határon túli magyar kapta meg a magyar állampolgárságot, és 90 ezer igénylést regisztráltak. A nemzeti összetartozás napján mintegy négyszázan tettek állampolgársági esküt.
A nemzeti összetartozásról hozott törvényt méltatta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett ünnepségen a budai Várban azt mondta: a jogszabály nyitotta meg a nemzeti önbecsülésnek és a történelemmel való szembenézésnek az útját, ami a magyarság jövőjét jelenti. A politikus közölte: az idén mintegy tizenegyezer diák utazhat külhoni magyarlakta területekre tanulmányi kirándulásra a Határtalanul! program keretében. Az Országgyűlés tavaly nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává június 4-ikét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját.
Nagygyűlést tartott a Magyarok Világszövetsége a Párizs melletti Versailles-ban, a kastélyparkban található Nagy-Trianon palota előtt, a trianoni békeszerződés aláírásának 91. évfordulóján. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke beszédében úgy vélte: Trianont addig nem lehet meghaladni, ameddig nem történt meg a bocsánatkérés és a jóvátétel.
Az Országgyűlés elnöke szerint a kormánykoalíció tagjainak fejében és lelkében már megszületett a döntés a határon túli magyarok választójogáról, a megvalósítás azonban még sok technikai kérdést vet fel. Kövér László Szabadkán 34 délvidéki magyar állampolgársági eskütételén azt mondta: a jelenleg még hatályos alkotmány a választójogot még magyarországi lakhelyhez köti, az új alaptörvény elfogadása nyomán módosuló választójogi törvény ezt kitételt valószínűleg eltörli.
A magyarok és a horvátok évszázadok óta tartó baráti, rokoni és szomszédi viszonyát méltatta a miniszterelnök-helyettes a Zala megyei Sormáson. Navracsics Tibor az Együtt Európában elnevezésű magyar-horvát pikniken a két nemzet közötti jó kapcsolatról szólva úgy vélte: nem igazak azok az állítások, miszerint Közép-Európa mindig nemzetiségi konfliktusok színhelye.
Az MSZP szerint több kérdést is felvet a Mol-részvények visszavásárlása, és ezekre a kormánynak az ország nyilvánossága előtt kell választ adnia. Szanyi Tibor, a párt elnökségének tagja emlékeztetett: az Európai Unió tiltja olyan cégek részvényeinek a megvásárlását, amelyek tulajdonosi háttere nem tisztázott. A képviselő szerint az orosz Szurgutnyeftyegaz ilyen cégnek minősül. Szanyi Tibor szerint a részvényvásárlás helyett célravezetőbb lett volna tőkeemelést végrehajtani a Mol-nál.
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szerint a 44 órás munkahét bevezetésének lehetőségét tartalmazó törvényjavaslat azt jelenti, hogy a kormány fokozza a munkavállalók kizsákmányolását. A tömörülés elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Munka törvénykönyvének módosítását célzó javaslat szociális párbeszéd nélkül kerülhetett az Országgyűlés elé. Varga László úgy vélte: a heti munkaidő növelése rontja a foglalkoztatás helyzetén, csökkenti a munkahelyteremtés esélyét.
Õrizetbe vették a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének főtitkárát. Szima Judit ellen pénteken hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények gyanújával indított eljárást a Kaposvári Nyomozó Ügyészség, az érdekképviselet vezetőjét előállították és kihallgatták. A teol.hu Tolna megyei hírportál meg nem erősített információi szerint a nyomozóügyészek elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a főtitkár költött-e saját céljaira a szakszervezet pénzéből.
Horvátországba érkezett XVI. Benedek pápa. Ünnepélyes fogadtatásán, a zágrábi repülőtéren a katolikus egyházfő azt mondta: húsz évvel függetlenségének kikiáltása után és az Európai Unióba való felvételének előestéjén Horvátország történelme példát mutathat a kontinens többi országának. Ivo Josipovic horvát államfő köszönetet mondott a pápának, amiért a Szentszék húsz évvel ezelőtt az elsők között ismerte el Horvátországot.