A magyar elnökség eddigi sikereinek listája meglehetősen hosszú, de mindig gyanús, ha valaki a saját lovát dicséri, ezért várjuk meg, míg véget ér a ciklus, és a hivatalos fórumok is véleményt alkothatnak - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a COSAC-találkozón, a Parlamentben.
A kormányfő szerint, mivel nincs vesztegetni való időnk, a magyar elnökség a legnehezebb kérdéseket célozta meg. Ezek: a gazdasági kormányzás létrehozása, az európai energiapiac és egy új pénzügyi szabályozórendszer kialakítása, a bővítés folytatása, az európai roma stratégia, valamint a kontinens demográfiai kérdéseinek megoldása.
Orbán Viktor szerint az unió jelenleg azzal a dilemmával küzd, hogy az itt felsorolt dilemmákra olyan válaszokat adjon-e, amelyekkel visszalép az eddigi integrációs szintről, vagy olyant, ami az integráció kiszélesítését jelenti.
Képesek leszünk-e megvédeni a kontinens saját valutáját, az eurót? Komolyan vesszük-e még, hogy a személyek szabad áramlása az Unió egyik kulcskérdése, vagy visszalépünk? Úgy válaszolunk-e a problémákra, hogy tovább bővítjük az Uniót, vagy pedig visszakozunk, és befagyasztjuk a közösséget mostani állapotába és lemondunk a Balkán integrációjáról - sorolta a kérdéseket.
Európa sosem lesz már olyan, amilyen a válság előtt volt, bármennyire is szeretnénk - hangsúlyozta a miniszterelnök. Majd hozzátette: a munkaalapú gazdaság korát kell felépíteni, ez pedig átszervezést igényel.
Az unió és Oroszország kapcsolatáról Orbán Viktor azt mondta, hogy a Balkán integrációja és a keleti partnerség kiterjesztése mellett Oroszországgal stratégiai partnerségre is szükség van. Közép-Európának azonban biztonsági garanciára van szüksége, ami nem katonai biztonságot jelent, de szükségünk van gazdasági biztonsági garanciákra, főleg energetikai téren.
Közép-Európa megerősödése a miniszterelnök szerint egyetemes európai érdek, hiszen a válság előtt az európai a gazdasági növekedés motorja már Közép-Európában volt, nincs okunk feltételezni, hogy ez a helyzet nem áll elő ismét.
Magyarországról szólva a kormányfő úgy fogalmazott, hogy a magyar kabinet az államadósságra ellenségként tekint, e tekintetben, Magyarország háborúban áll. Ahhoz, hogy ezt a küzdelmet megvívja, olyan lépéseket is meg kell tenni, amelyek még újak, vagy amelyektől elszokott az Európai Unió.